Kezdőlap / Állatok / Halak / A Visa és az Angolna

A Visa és az Angolna

Viza Huso huso
Jegyei: 11-15 sima, tüske nélküli hátvértje, 40-60 apró, egymástól elválasztott oldalvértje és 9-12 hasvértje van. Kúp alakú orra rövid és vaskos. Félhold alakú nagy szája a fej oldaláig nyúlik. Alsó ajka középen megszakított. Hosszú, oldalról lapított bajuszszálai (rojtokkal) visszahajtva a szájnyílásig érnek. Színezete.- hátoldala a sötétszürkétől a hamuszürkéig, kékes árnyalattal; oldalai világosszürkék, hasoldala és a csontos vértek piszkosfehérek. Orra sárgás. Testhossza: manapság legfeljebb 600-700 cm; korábban néha hatalmas. 900 cm hosszú és akár 1500 kg-os példányokat is fogtak. Hazánkban régen rendszeresen halászták (Vizafogó), a Vaskapu erőmű megépítése óta (1970) csak egyetlen példányt fogtak Paksnál 1987-ben. Védett!
Élőhelye: a Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tenger, valamint az Adria északi része. Négy alfaja van: H. h. huso (a Fekete-tenger nyugati fele, Adria), H. h. orientalis (a Feketetenger keleti fele), H. h. maeoticus (Azovitenger) és H. h. caspicus (Kaszpi-tenger). Életmódja: vándorhal, a Fekete-tengerből régen a Dunában tömegesen vándorolt fel a bajor folyószakaszig, ma a vizák többsége csak a Vaskapuig (Románia) jut el. Április-májusban ívik, 360 000-7 500 000 ikrát rak. Tápláléka: gerinctelenek, a kifejlett példányok főleg halat esznek.

Angolna Anguilla anguilla
Jegyei: teste kígyó alakú, nyálkás bőrében nagyon mélyen ágyazódtak be az apró, hosszúkás pikkelyek. A hátúszó, a farokúszó és a farok alatti úszó úszószegéllyé olvadtak össze. Mellúszója kicsiny, hasúszói hiányoznak. A hátúszó jóval a mellúszók hegye után kezdődik. Színezete: “zöldangolna”: a hátoldal olajbarna vagy szürkésbarna, a hasoldal sárgás. „Ezüstangolna” ivarérett példány: a hát sötét szürkészöld, az oldalak és a hasoldal ezüstösen csillogó. Testhossza: a hímek 51 cm-ig, a nőstények 150 cm-ig. Élőhelye: az Atlanti-óceán északkeleti részének vízgyűjtő területe, a Fehér-tengertől a nyugat-afrikai partokig; Északi- és Balti-tenger; Földközi-tenger, Adria. Telepítések révén igen elterjedt. A Balatonba 1961 óta telepítették be tömegesen. Életmódja: katadrom vándorhal (az édesvízből a tengerbe vonul ívni). 4-10 évig folyókban, illetve édesvizű tavakban él (zöldangolna), majd augusztus-szeptemberben vándorolni kezd (ezüstangolna). A Sargasso-tengerben tavasszal ívik nagy mélységben. A fűzfalevél alakú lárvák a Golf-árammal sodródnak kelet felé, és 3 évesen érik el az európai folyókat. Tápláléka: férgek, rovarlárvák, puhatestűek, rákok, apró halak, békák.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hívóhangok a tenger mélyéről

Általában a legtöbb vízi ragadozó a hallása alapján keresi meg a védtelen áldozatát. Hiszen a …

Hozzászólás