Az adásvételi szerződés a csere mellett az egyik legrégebbi múltra visszatekintő szerződéstípus.
Alanyai az eladó és a vevő. A szerződés létrejöttével az eladó a benne szereplő dolog tulajdonjogát átruházza a vevőre és a dolgot annak birtokába adja, a vevő átveszi azt, valamint az ellenértéket megfizeti.
Az adásvétel tárgya bármely dolog lehet, amely nem forgalomképtelen. Ilyenek például a közutak, a tavak. Korlátozottan forgalomképesnek minősülnek azok a dolgok, melyek megszerzésének feltételeit jogszabály írja elő és szabályozza. Ilyen a lőfegyverek eladása.
A felek az előzőekben felsorolt főkötelezettségeiken túl mellékkötelezettségekkel is bírnak. Az átadással valamint ingatlan adásvétele esetében az ingatlan – nyilvántartási állapot rendezésével kapcsolatos költségeket az eladó viseli, míg a tulajdon – átruházási illeték, az átvétel és a tulajdonváltozás bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
Meg kell tehát különböztetnünk, hogy ingó vagy ingatlan dolog adásvételéről van szó. Ingó esetében a tulajdon átruházás már az átadással megtörténik. Ingatlanok esetében ez csak akkor valósul meg, ha megtörtént az ingatlan – nyilvántartási bejegyzés. Amint a vevő birtokba lép, onnantól a dolog minden haszna, de ugyanakkor terhe is őt illeti, valamint innentől kell viselnie a kárveszélyt is.
Az eladó nem csak azért felel, hogy a dolog a szerződésben leírtaknak felel meg, hanem azért is, hogy tehermentesen ruházza át a tulajdonjogot. Amennyiben harmadik személy joga korlátozza a vevő tulajdonjogát, úgy követelheti a tehermentesítést vagy ennek összegével csökkentett vételárat fizethet meg. Amennyiben nem történik meg a tehermentesítés, vagy aránytalanul nagy költségeket jelentene a vevő számára, következmények nélkül elállhat a szerződéstől, sőt kártérítést is követelhet.
Címkékadásvétel eladó jog kötelezettség vételár vevő
Ezt mindenképpen olvasd el!
Államadósság Kezelő Központ
Az államadósság tulajdonképpen hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség, és az államháztartás minden alrendszerét terheli. Mivel a …