LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A daganatsejtek összessége a perenchima, ez határozza meg a daganat minőségét. A daganat váza a stróma, amely kötőszövetből és vérerekből áll minden daganat esetében. Előfordul, hogy a parenchima két vagy több szövetféleségből áll, ezek a vegyes daganatok.
Az érett, tipikus daganatokat általában az alapszövet nevéhez illesztett -óma képzővel nevezik meg (oszteóma, fibróma).
Az atipikus, éretlen daganatok szöveti eredetük és elnevezésük szerint két csoportra oszthatók: a kötőszöveti (mezenchimális) eredetű rosszindulatú daganatokat szarkómának (liposzarkóma, oszteoszarkóma), a hám eredetűeket ráknak, karcinómának (mirigyhámrák, laposhámrák) nevezzük.
A daganatok kialakulásában biológiai, fizikai és kémiai okokat feltételeznek. A sejtekbe hatoló daganatkeltő vírus megzavarja azok anyagcseréjét, bennük szerkezeti, genetikai változások is létrejönnek. A vírusszaporodás nyomán a sejtben új genetikai információ jelenik meg, ami megváltoztatja életjelenségeit, működését. A továbbiakban a megváltozott minőségű sejt (a daganatsejt) szaporodása érvényesül. Afizikai ingerek (p1. ionizáló sugárzás) vagy vegyi anyagok (alkiláló vegyületek, kátrányszármazékok stb.) esetében az egyes kóroki tényezők sejten belül hozhatnak létre minőségi változást a növekedést szabályozó fehérjékhez való kötődéssel. Más esetben közvetlenül a sejt genetikai állományát változtatják meg (pl. genotoxikus karcinogének). Mindkét esetben megszűnik a szervezet irányító-, szabályozómechanizmusainak szerepe, szerkezetileg és funkciójában megváltozott sejtek korlátlan szaporodása, burjánzása indul meg. E determinációs szakaszt követően a daganatok bizonyos idő elteltével klinikailag diagnosztizálhatók (realizációs szakasz).
