Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: A májban képződött acetecetsav

Állategészség védelem: A májban képződött acetecetsav

A májban képződött acetecetsav bizonyos hányada már a májsejtekben átalakulhat a másik ketonanyaggá, béta-hidroxi-vajsavvá. Csaknem valamennyi sejt mitokondriuma tartalmazza a béta-hidroxi-vajsav-dehidrogenáz enzimet, amely az acetecetsavat NADH jelenlétében redukálja. A ketogenezis folyamatának termékei, az acetecetsav és bétahidroxi-vajsav kidiffundálnak a májsejtekből és a vérbe kerülnek. Ily módon a vérplazmában található ketonanyagok acetecetsav és béta-hidroxi-vajsav keverékének tekinthetők. A vérárammal eljutnak – főleg – az izomzatba, ahol mitokondriális lebontásuk megy végbe.
A betegség klinikai tünetei leggyakrabban az ellés utáni második-harmadik héten belül alakulnak ki. A kórképet az emésztőkészülék megbetegedésére utaló határozatlan tünetek vezetik be: étvágycsökkenés, nyalakodás, száraz, de nyálkaburokkal fedett bélsár, letargia és folyamatosan kialakuló, néhány nap alatt akár 100 kg-ot is elérő kondícióromlás. A kór súlyosbodásával megjelennek az idegrendszeri tünetek (izgatottság, rendellenes testtartás, kényszermozgások, esetenként dühroham) is. Kialakulhat ketózisos kóma is. A belső hőmérséklet a betegség folyamán normális vagy csak enyhén emelkedett. Az anyagcsere-folyamatok kóros eltolódása miatt megszaporodnak és megjelennek a vérben, a vizeletben és a tejben a ketonanyagok. Az állat lehelete acetonszagú, s bőre is hasonló illatú. Jellemző a vércukor-koncentráció csökkenése is.
A betegség gyógykezelése során több tényezőt is szem előtt kell tartanunk. A klinikai tünetek megjelenését követően egy-két napig a fejést célszerű felfüggeszteni.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

Hozzászólás