Zsírmájról akkor beszélünk, ha a szerv lipidtartalma az ellés utáni napokban, sőt hetek múlva is, meghaladja a 100 g/kg szintet. E A kórkép kiváltásáért döntően négy tényező együttes hatása felelős.
a) Szárazon állás alatt a tehenek elhíznak, mivel takarmányaikkal energiaszükségletüknél lényegesen nagyobb mennyiségű energiát vesznek fel, amiért is a kövér tehén tünetegyüttes (fat cow syndrome) meghatározással jelöljük őket.
b) Ellés után a tejtermeléshez szükséges energiaigény nincs arányban a takarmányból pótolható energiamennyiséggel. Ezért energiahiányos állapot alakul ki, amelyet az állat fokozott zsírsav-mobilizációval próbál kiegyenlíteni. Ennek következtében a fölös mennyiségű zsírsav a májsejtekben trigliceridekké alakul, majd zsírcseppenként halmozódik fel. Így a máj működésében zavarok keletkeznek, ami újfent növeli a szerv elzsírosodásának mértékét.
c) Gönye (1987) szerint a máj funkcionális állapota, „teljesítőképessége” (összefüggésben a korábban esetleg átvészelt mérgezésekkel, toxinhatásokkal), valamint az előző években átvészelt zsírmáj betegségek is hajlamosítanak a kórkép kialakulására.
d) A megnövekedett ammóniaterhelés (amely leggyakrabban NPN anyagokból származhat) hatására a vérben, illetve a májban megnő a szabad zsírsavak és a neutrális zsírok mennyisége (ez túlzott mennyiségű növényi eredetű fehérje bevitele után is jelentkezik), ami hajlamosít a kórkép kialakulására. Abban az esetben, ha az NPN anyagokból felszabaduló ammónia átjut a vér-agy gáton, s az állat elhullását idézi elő.
A betegség észrevehető tünetei ellés után az ún. májkóma, és félheveny zsírmáj alakjaiban nyilvánulhatnak meg.
Májkóma kialakulása során az ellést követően bágyadtság, étvágytalanság (nem ritkán magzatburok-visszamaradás) figyelhető meg. Az állat púposított háttal áll, s májtájékának nyomására fokozott érzékenységi reakciót mutat. Előbb bénulások, majd eszméletvesztés (kóma) alakul ki, ami előbb-utóbb elhulláshoz vezet.
Félheveny zsírmáj betegség esetén az idültebb kórlefolyás jellemző, amikor is a betegség hetei alatt az étvágytalan, bágyadt állat folyamatosan lesoványodik. Fizikai állapota alapján selejt állományba kerül és/vagy kényszervágják.
Gyógykezelés. Az állatorvos az ellés előtt álló állatokat megelőző májvédő kezelésben részesíti. A klinikai tüneteket mutató állatok kezelése kilátástalan.
A megelőzés hatékonysága az ellésre készülő állatok energiaellátásának függvénye.
Az állati szervezetekben, illetve a takarmányokban lévő ásványi anyagok két csoportra oszthatók. Amelyekkel a szervezetben vagy a takarmányokban (1 kg takarmányban) grammos nagyságrendben találkozunk, makroelemeknek nevezzük. Amennyiben 1 kg takarmányban élettani körülmények között csak mikrogrammnyi mennyiségben fordul
elő az elem, úgy az mikroelem vagy nyom- (ultramikro )elem.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet
Ezt mindenképpen olvasd el!
Hogyan válasszunk háziállatot?
Nagyon fontos, hogy ha háziállatot szeretnénk tartani, jól gondoljuk meg, és csak olyat válasszunk, amelyik …