Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: A tejelő tehenek zsírmáj betegsége

Állategészség védelem: A tejelő tehenek zsírmáj betegsége

Zsírmájról akkor beszélünk, ha a szerv lipidtartalma az ellés utáni napokban, sőt hetek múlva is, meghaladja a 100 g/kg szintet. E A kórkép kiváltásáért döntően négy tényező együttes hatása felelős.
a) Szárazon állás alatt a tehenek elhíznak, mivel takarmányaikkal energiaszükségletüknél lényegesen nagyobb mennyiségű energiát vesznek fel, amiért is a kövér tehén tünetegyüttes (fat cow syndrome) meghatározással jelöljük őket.
b) Ellés után a tejtermeléshez szükséges energiaigény nincs arányban a takarmányból pótolható energiamennyiséggel. Ezért energiahiányos állapot alakul ki, amelyet az állat fokozott zsírsav-mobilizációval próbál kiegyenlíteni. Ennek következtében a fölös mennyiségű zsírsav a májsejtekben trigliceridekké alakul, majd zsírcseppenként halmozódik fel. Így a máj működésében zavarok keletkeznek, ami újfent növeli a szerv elzsírosodásának mértékét.
c) Gönye (1987) szerint a máj funkcionális állapota, „teljesítőképessége” (összefüggésben a korábban esetleg átvészelt mérgezésekkel, toxinhatásokkal), valamint az előző években átvészelt zsírmáj betegségek is hajlamosítanak a kórkép kialakulására.
d) A megnövekedett ammóniaterhelés (amely leggyakrabban NPN anyagokból származhat) hatására a vérben, illetve a májban megnő a szabad zsírsavak és a neutrális zsírok mennyisége (ez túlzott mennyiségű növényi eredetű fehérje bevitele után is jelentkezik), ami hajlamosít a kórkép kialakulására. Abban az esetben, ha az NPN anyagokból felszabaduló ammónia átjut a vér-agy gáton, s az állat elhullását idézi elő.
A betegség észrevehető tünetei ellés után az ún. májkóma, és félheveny zsírmáj alakjaiban nyilvánulhatnak meg.
Májkóma kialakulása során az ellést követően bágyadtság, étvágytalanság (nem ritkán magzatburok-visszamaradás) figyelhető meg. Az állat púposított háttal áll, s májtájékának nyomására fokozott érzékenységi reakciót mutat. Előbb bénulások, majd eszméletvesztés (kóma) alakul ki, ami előbb-utóbb elhulláshoz vezet.
Félheveny zsírmáj betegség esetén az idültebb kórlefolyás jellemző, amikor is a betegség hetei alatt az étvágytalan, bágyadt állat folyamatosan lesoványodik. Fizikai állapota alapján selejt állományba kerül és/vagy kényszervágják.
Gyógykezelés. Az állatorvos az ellés előtt álló állatokat megelőző májvédő kezelésben részesíti. A klinikai tüneteket mutató állatok kezelése kilátástalan.
A megelőzés hatékonysága az ellésre készülő állatok energiaellátásának függvénye.
Az állati szervezetekben, illetve a takarmányokban lévő ásványi anyagok két csoportra oszthatók. Amelyekkel a szervezetben vagy a takarmányokban (1 kg takarmányban) grammos nagyságrendben találkozunk, makroelemeknek nevezzük. Amennyiben 1 kg takarmányban élettani körülmények között csak mikrogrammnyi mennyiségben fordul
elő az elem, úgy az mikroelem vagy nyom- (ultramikro )elem.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

Hozzászólás