LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Egy-egy fajon, fajtán belül generációkon át érvényesülhetnek olyan hatások, amelyek hatására a szervezetben végleges, állandósuló szerkezeti és működésbeli változások jönnek létre. Ezek a kialakult biológiai tulajdonságok teszik lehetővé, hogy az adaptáció, a tartós alkalmazkodás révén az állatok életben maradjanak, szaporodjanak és termeljenek. E folyamat során az állatok beilleszkedése sikerül ugyan az új környezetbe, azonban a termelőképességük kisebb-nagyobb mértékben csökken. Ha az állatra jellemző eredeti termelékenység ismét tapasztalható, akkor honosodásról beszélhetünk.
Az alkalmazkodás mechanizmusát a Sellye által kidolgozott stresszelmélet alapján érthetjük meg. A szervezet a környezet specifikus ingereire, a stresszorokra, nem specifikus válasszal reagál, ez a válasz a stressz. A környezeti inger lehet fertőző ágens, szélsőséges időjárás (hőhatás, sugárzás), megerőltető munka stb. A stresszt az élettan oktatása során ismertetik, ezzel részletesen nem foglalkozunk.
Az alkalmazkodás speciális formája különböző lehet. Az időjárási tényezők közül a hideg hatására az állatok arra törekszenek, hogy belső környezetük állandóságát fenntartsák. Ilyenkor a neurohormonális szabályozásnak döntő szerepe van, emellett azonban számolni lehet a szervezet egyes részeire vagy egészére kiterjedő fenotípus megváltozásával. A fizikai hőszabályozás következtében a bőrerek összehúzódnak, a szőrzet és a tollazat felborzolásával megnő a közötte lévő levegő mennyisége. Ezután a kémiai hőszabályozás során nő a szövetek hőtermelése, az állatok viselkedésükkel is igyekeznek a szabad testfelületet csökkenteni: összekuporodnak. A fenotípus változását jelzi pl. a szőrzet hosszabbá és sűrűbbé válása, a bőr alatti zsírszövet, a bőr (a tőgyön is) megvastagodása.
