LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tüdővizenyő jelentkezhet hevenyformában, a tüdőgyulladás kísérőjeként vagy önállóan takarmányozási, tartási és állatgondozási hibák következtében. A kóroktól függően szórványosan vagy egyes területeken, illetve állattartó telepeken „járványszerűen” léphet fel.
Kóroktan. Forró fiist, izgató gázok hosszan tartó belégzése, a mozgáshoz nem szokott állatok hajszolása, a hőguta, a napszúrás, a hosszú ideig egyik oldalán fekvő állatban a süllyedéses tüdőbővérűség gyakori okai a tüdővizenyő kifejlődésének. Heveny foszforsav-, tiourea- (ANTU-), tetramizol- (Eiverm-) toxikózis, félrenyelés (légcsőbe öntött gyógyszer) is okozhat tüdővizenyőt.
Az elmúlt évtizedekben, háztáji sertésállományokban is gyakran jelentkező, ún. hizlalási tüdővizenyőt allergiás eredetűnek valószínűsítik. Oktana ma még nem tisztázott, de el lehet fogadni azt a tapasztalatot, hogy a tüdővizenyő jelentkezése összefüggésben van az új gabona etetésének kezdetével (tripszininhibitor), a gyomnövényeket tartalmazó takarmány felhasználásával, a penészes takarmány elfogyasztásával, az eperetetés megkezdésével stb. Feltehető, hogy a felsorolt takarmányféleségek a bélcsatornában pangást vagy emésztési rendellenességet okoznak. Az antigén tulajdonságú felszívódott vegyületek ellenanyag-termelést váltanak ki. Az antigén-ellenanyag kapcsolat reakciója a tüdőben zajlik le, aminek következtében hisztamin és H-anyagok szabadulnak fel, ezt követően a kapillárisok fala kitágul, átjárhatósága fokozódik, és tüdőödéma alakul ki.
Tünetek. A sertések hizlalási tüdővizenyője étvágytalansággal, elesettséggel, gyomorhuruttal (ásítás, hányás), gyakran bélsárpangással kezdődik. A beteg állat sokszor kutyaülésszerű testhelyzetet vesz fel. Hőmérséklete 41-42 °C. A vérkeringési zavar miatt nyálkahártyái kékesvörös színűek. Súlyos esetben az orrnyíláson át sárgás, finom habos váladék ürül.
