Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: A tüdőgyulladás (pneumonia)

Állategészség védelem: A tüdőgyulladás (pneumonia)

A tüdőgyulladás az alveoláris járatok és az alveolusok falának (légzőhám) gyulladása. A tüdőgyulladás a nagyüzemek jellegzetes felnevelési, tartási, takarmányozási és fertőző járványos kórfolyamatokkal összefüggő betegsége.
Kóroktan. A betegség előidézésében legtöbb esetben tartási hibák szerepelnek (párás, nedves istálló, rossz csatornázás, zsúfolt tartás, elégtelen szellőzés, piszkos, nedves alom, a mikroklíma gombás szennyezettsége, hideg padozat, alom nélküli tartás, fal melletti kutricasorok stb.). A betegség azonban kifejlődhet nemcsak a felsorolt tartási hibák következtében, ha nem másodlagosan is: kísérő tünete lehet egyes fertőző és parazitás betegségeknek.
Tünetek. A heveny hurutos tüdőgyulladás jellemző tünetei a szapora légzés, az elesettség, a hőemelkedés, a nedves és fájdalmas köhögés. Idült esetben a rendszerint már nem fájdalmas köhögési rohamok jelentkeznek. A kruppos tüdőgyulladást kezdetben a nagyfokú elesettség, a hirtelen kialakuló szapora légzés, a száraz, fájdalmas köhögés, a maradandó magas láz, a szapora pulzus jellemzi.
Az üszkös tüdőgyulladás oka többnyire félrenyelés (víz, takarmány, gyógyszer stb.). A kórfolyamat megindulása után egy-két napon belül felszökő magas láz, nagyfokú elesettség, szapora légzés és pulzus, később szivattyúzó légzés, bűzös lehelet, sárgás-törmelékes orrfolyás jelentkezik.
Gyógykezelés. Elsődleges állatorvosi feladat a kiváltó okok felderítése. Ez azért is fontos, mert a fertőző és parazitás eredetű tüdőgyulladás sajátos járványvédelmi és gyógykezelési eljárásokat igényel.
Megelőzés. A hurutos tüdőgyulladások jelentős hányada a higiénikus állattartással és
takarmányozással megelőzhető.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

Hozzászólás