Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: Bendő-alkalózis

Állategészség védelem: Bendő-alkalózis

Heveny laktacidózis során (ha az kompenzált) a bendő mikroflórája és -faunája szintén súlyos károsodásokat szenved, és a tejsav helyi hatásai miatt a bendő nyálkahártyája leválik.
A felszívódás toxikus bomlástermékei máj-, vese- és szívizom-elfajulást idézhetnek elő. E„kevéssé” súlyos betegek közül néhány napon belül több is elhullik, a többiek pedig vagy hosszabb idő múlva meggyógyulnak, vagy idült megbetegedés következtében értéküket vesztik.
Gyógykezelésében az acidózis tompítása, a bendőben a normális flóra pótlása, elektrolitpótlás és vitamin adagolása (B,!) szerepel. A bendőacidózis csökkentésére takarmánymész (0,5 kg) 200-500 g NaHC03, ugyanilyen mennyiségű magnéziumvegyület (MgO, Mg/OH/Z, MgC03), esetleg N-1000-es bentonit adható. A kóros fermentáció korlátozására bendőbe antibiotikumokat (klórtetraciklin, sztreptomicin, penicillin) adagolhatunk 1-2 1 vízben, szájon keresztül. Ezt követően egészséges állatból vett 3-5 1 bendőfolyadékot juttatunk perorálisan a kezelendő állatba, majd a bendőtájékot erőteljesen masszírozzuk.
A betegség megelőzésére nagyobb abrakadagokat csak szoktatás után etessünk. A marhahizlalás első napjaiban a szálas takarmány 50-60%-ban, abrak 40-50%-ban szerepeljen a takarmányban. Ezt követően a rost arányát két-három naponként fokozatosan 5-10%-kal csökkentsük.
Bendő-alkalózis
Az utóbbi években meglehetősen gyakran előforduló megbetegedés, amelynek kóroktanában a takarmányok nitrogéntartalmú anyagainak túlsúlya szerepel. A betegség oka leggyakrabban a fehérjében gazdag, NPN anyagokkal (karbamid) kiegészített, nem kellően homogenizált takarmány etetése. A betegség átmenet nélkül, nagy nyersfehérje-tartalmú takarmányok adagolása miatt keletkezik.
A földdel szennyezett takarmányok, a rothadt (és mégis etetésre használt) ipari melléktermékek, a 4,5 pH feletti savasságú szilázs, a pocsolyákból való itatás viszont leginkább bendőrothadást vált ki. Bár a bendőrothadás rendszerint a bendő-alkalózisból alakul ki, a súlyos fokú bendőacidózis is folytatódhat bendőrothadással.
A fölöslegben levő proteinből vagy nem fehérje eredetű nitrogéntartalmú anyagból a mikrobiális tevékenység hatására jelentős mennyiségű ammónia szabadul fel. Ha a bendőfolyadék ammóniakoncentrációja 2,8 mmol/1, a bendő mikroflórájának nitrogénigénye fedezve van. 40-45 mmol/1-es koncentráció viszont csökkenti, 150 mmol/1 pedig megszünteti a bendő-összehúzódásokat. Az utóbbi érték már olyannyira toxikus, hogy a véráramon keresztül felszívódva bénítja a bendőmozgató idegközpont működését is.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

Hozzászólás