LifePress Életmód magazin Ezeket is nézd:
Az elsődleges ketózis kiváltásában leggyakrabban a nem kielégítő szénhidrátbevitel szerepel. Hajlamosít az ellés és a laktáció. Az ún. másodlagos ketózis (amelyet stesszhatás esetén gyakran követ ún. zsírmáj betegség) kiváltásában az előgyomrok betegségei méh-, tőgygyulladások játszanak szerepet. A ketózis végső soron a negatív energiaegyensúly következménye: a tejjel leadott energiakiadás ellensúlyozására először csökken a vércukorszint, majd a test zsírraktárainak jelentős és fehérjéinek korlátozott mozgósítása következik, amelynek során ketonanyagok, aminosavak és szabad zsírsavak halmozódnak fel. A ketontesteket főként a máj, kisebb mennyiségben a tőgy és a bendő fala termeli. A ketózis alapja az oxálecetsav hiánya, ami miatt a zsírbomlásból származó acetil-CoA-molekulák nem tudnak az oxál-acetáttal citromsavvá egyesülni s így belépni a citrátkörbe. Ebben az esetben az acetil-CoA-ból a májban ketonanyagok alakulnak ki. A ketonanyagok (acetecetsav, béta-hidroxi-vajsav, aceton) képződése a májban úgy kezdődik, hogy tioláz hatására két acetil-CoA összekapcsolódásából acetoacetil-CoA keletkezik és egy CoA felszabadul.
Az aceto-acetil-CoA-ból a ketonanyagok kétféle módon jöhetnek létre:
1. A ketogenezis fő útját a HMG-CoA-reakciólánc képezi, aminek folyamán az aceto-acetil-CoA-ból acetilcsoport felvétele után béta-hidroxi-bétametil-glutarilCoA (HMG-CoA) keletkezik. Ez az elágazó szénláncú sav a zsírforgalom fontos csomópontja. Ha a HMG-CoA-ból acetil-CoA lép ki, acetecetsav, majd utóbbiból részint béta-OH-vajsav, részint aceton képződik.
2. Kisebb jelentőségű az a reakcióút, amely az aceto-acetil-CoA-ból közvetlenül acetecetsav keletkezéséhez vezet oly módon, hogy az aceto-acetil-CoA-ból deaciláz hatására CoA hasad le.
