Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: külső és belső kórokozók

Állategészség védelem: külső és belső kórokozók

Az egészséges szervezetet érő hatásokra bekövetkező kedvezőtlen változások, a homeosztázis megbomlása, csökkenti a szervezet teljesítőképességét, súlyosabb kórfolyamatok esetén bekövetkezhet az állat elhullása is vagy felmerülhet a kényszervágás igénye.
Az egészség és a betegség is életjelenség, közöttük nem húzható éles határ, fokozatos az átmenet, egyidejűleg van jelen a károsító tényezők belső egyensúlyt megbontó hatása és a szervezet védekező, elhárító reakciója; ez a dinamikus állapot térben és időben folytonosan változó folyamatok és jelenségek sorozata.
Az egyes állatbetegségek megelőzésében rendkívül fontos azokat a külső és belső kóroktani tényezőket felismerni, amelyek érvényesülése vezethet a szubklinikai (tünetek nélküli), majd a kifejezett klinikai tünetekben is megnyilvánuló kórformák kialakulásához. A szubklinikai esetekben csupán laboratóriumi diagnosztikai módszerekkel állapíthatjuk meg a betegség tényét. Sokszor az állatok termelőképességének visszaesése (pl. csökkenő tejtermelés) hívja fel a figyelmet a környezetben előforduló kóroki tényezőre.
A klinikai tüneteket is mutató kórformák előfordulásakor a szokásos klinikai diagnosztikai módszerekkel lehetőség nyílik az elkülönítő kórjelzésre, a megfelelő gyógyító és a további megelőzést szolgáló beavatkozások megtételére.
Az egészség és a betegség fogalmának megvilágítása mellett szólni kell az egészséges és a beteg állat jellemzéséről is, hiszen ezek ismeretében lehetséges a kóros következmények felismerése, valamint az azokat kiváltó okok felszámolása.
Az egészséges állatokra jellemző viselkedés az, hogy elevenen mozognak, élénk tekintetűek, a környezetükre figyelnek. A szarvasmarhák fejüket felemelik, a hát, a gerinc vonala vízszintes, egyenes, a végtagokat egyenletesen terhelik, fekvő állapotból viszonylag könnyen felállíthatók. A sertések általában fejüket lefelé hajtják, kunkorodott faroktartással, röfögő hangot adva szaglásznak, mozognak. Ajuhok fejtartása a szarvasmarháékhoz hasonló, fülüket hegyezik, élénk mozgásúak, nehéz őket megfogni. A kecskék még élénkebben mozognak, mint a juhok.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

Hozzászólás