LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az állati klónozás jóval bonyolultabb eljárás, mint a növények esetében, és korántsem elterjedt. Alkalmazhatóságát egerek esetében a genfi egyetem, juhoknál a cambcidge-i Állatfiziológiai Intézet, borjaknál a Calgary Egyetem kísérletei bizonyították. Segítségével belátható időn belül tömegesen lehet majd ritka, nagy tejhozamú teheneket vagy egyforma ízű és húsállagú marhákat tenyészteni.
A sejtmagátültetésnek nevezett eljárással egyidejűleg 32 klón állítható elő. Első lépésként apró sebészeszközök segítségével egy 32 sejtes fejlettségű állapotig eljutott embriót 32 különálló sejtre különítenek el.
Ahhoz, hogy sikeresen kifejlődhessenek, ugyanazon faj egysejtű embrióiba kell visszakerülniük, amelyekből a sejtmagot előzőleg eltávolították. A sejtmag a szervezet kifejlődéséhez szükséges valamennyi genetikai információt tartalmazza. Ha eltávolítják, az embrió „program” nélkül marad. A hiányzó program úgy pótolható, ha a sejtmag nélküli sejtet a fejlődésben lévő embrióból nyert 32 sejt egyikével egyesítjük. Ha mind a 32 sejtet hasonlóképpen hasznosítjuk, eredményképpen 32 azonos genetikai információt, hordozó embriót kapunk. Ezek mindegyike beültethető azután egy kiválasztott anyaállat méhébe, és idővel 32 egyforma utód születik.
A tömegméretű tenyésztéshez azonban magukat az így létrejött embriókat kellene újra meg újra klónozni. Fagyasztással tárolhatók lennének, amíg be nem ültetik őket a kiválasztott anyaméhbe.
EZ az eljárás különösen a fejlődő országok számára bizonyulhat hasznosnak, hiszen a más országokban kifejlődött embrió fagyaszott állapotban elszállítható, hogy ott anyaállatba ültethessék. Ez jelentősen lerövidítené a fajnemesítéssel történő állatállomány-javítás hosszadalmas menetét.
