Egyetlen európai sem tudta 1492 előtt, mi is van a Kanári- és az Azori-szigeteken túl. Amikor Kolumbusz Kristóf vitorlát bontott, és elindult nyugat felé, az Indiába vezető tengeri utat szerette volna megtalálni. Ám e helyett felfedezett egy új földrészt, amelynek létezéséről senki, még a legnagyobb utazók és földrajztudósok sem tudtak …

A római Colosseumban napkeltétől napnyugtáig harsogott a játékokat élvező tömeg üvöltése. A porondon zajló mészárlás és vérfürdő akár hónapokig is eltarthatott. A szórakozás csúcspontját a „munus” jelentette, vagyis a gladiátorok viadala, amikor felfegyverzett férfiak gyakran életre-halálra harcoltak egymás ellen. Előfordult, hogy egy nap alatt 2000-nél is több gladiátor küzdött meg …

Jól szervezett gladiátoriskolák is működtek. A leendő harcosok megtanulták a fegyverforgatást, és szigorúan előírt étrenddel, tartották jól őket, hogy erősek és izmosak legyenek. Minden gladiátort más és más fegyverek forgatására képezték ki. A gladiátorok egy része, a „samnis”ok, a Róma által legyőzött egykori szamnisz törzs fegyvereit és páncélzatát használta. Rövid …

Róma teljes vízkészletét csatornákon és csöveken szállították a környező hegyek forrásaiból, tavaiból és folyóiból mintegy 420 km-en át. A vizet nem lehetett „elzárni”: elfolyt a vízelvezető csatornákba. De egyik-másik villában hengeres csőből álló csapot szereltek fel, amely keresztben helyezkedett el a vízvezeték csövén. A víz útját a vezetékekben a gravitáció …

A római kanálisok jóval régebben épültek, mint a vízvezetékek. Már az i.e. 6. században elkezdték építésüket, hogy lecsapolják a mocsarakat. A kanálisok a földszinti nyilvános és magánillemhelyekig is eljutottak, ám az emeleti illemhelyek nem voltak bekötve a csatornahálózatba. A szennyvíz bonyolult csatornahálózaton keresztül távozott a városokból a tengerbe. A kisebb …

A kenyér és a sör egyaránt gabonából készül. Vadbúzából és árpából már a kőkorszakban készítettek kenyeret. A sör eleinte talán a korai kenyérkészítés mellékterméke volt, ám azt nem tudjuk, vajon a gabonát azért kezdték el termeszteni, mert szükség volt a kenyérre, vagy, mert jó íze volt a sörnek. A régészeti …

A dél-franciaországi és a dél-spanyolországi barlangrajzok még a modern villanylámpa fényében is homályosnak tűnnek. Azok a kőkorszaki mesterek, akik i.e. 30 000 és i.e. 10 000 között élethű állatokat rajzoltak a barlangok falára, még nappal is szinte teljes sötétségben dolgoztak. Vannak olyan rajzok,amelyek nagyon messze vannak a barlang nyílásától: a …

A középkori várak vaskos, tömör falai sokszor leküzdhetetlen akadályt jelentettek az ostromlók számára. A 14. század előtt, amikor Európában még nem ismerték a lőport, a várostrom nehéz, és hosszadalmas feladat volt. Ha elegendő idő állt a támadok idejére, akkor a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy körülzárták a várat, és addig …

A régészek mindössze körülbelül 60 éve ismerik azt a kormeghatározási módszert, amelyet rég letűnt népek történelméből előkerült leletek tanulmányozásánál használnak. Korábban a tájékozódás elsődleges eszköze a talajréteggel vizsgálata volt: a csont,- fa- vagy agyagleletek korát a talajrétegben elfoglalt helyük alapján igyekeztek meghatározni. Minden olyan lelet, amely meghatározható korú réteg alatt- …

Szerelemvonalnak is nevezik. Sokan a legjelentősebb tenyérvonalnak tartják, főleg azok, akik szerelemre rendezik be az életüket és nagyon bölcsen, azt mondják, hogy szerelem nélkül az élet nem ér semmit. A szerelem, azaz a szívvonal, a mutatóujj alól indul el, és a kisujj alatt végződik. Minél mélyebb, erősebb a szívvonal, annál …