Kezdőlap / Állatok / Halak / Az Amerikai tavipisztráng és a Tavi szaibling

Az Amerikai tavipisztráng és a Tavi szaibling

Amerikai tavipisztráng Salvelinus namaycush
Jegyei: teste erősen nyújtott, az idősebb példányok háta magas, faroknyelük karcsú. A nagy hímek alsó állkapcsa kampószerűen felfelé hajló. Pikkelyei nagyon kicsinyek, kb. 200 az oldalvonal mentén. A vomer fogazottsága: a lemez 6-8 hosszú, erős foggal, a nyélen nincsenek fogak. Szájnyílása igen széles. Több m int 90 vakzsák van a gyomorkijáratnál. Farokúszója mélyen kimetszett. Színezete: háta és oldalai olajzöldek, hasoldala a sárgástól a vörhenyesig változik. Feje, teste és a hátúszó világos, szabálytalan foltokkal. Testhossza: 40-80 cm, max. 126 cm-ig.
Élőhelye: Kanada középső tájai és az USA északkeleti államai. Amióta a nagy tengeri ingola terjeszkedése során megjelent az észak-amerikai Nagy-tavakban, állománya erősen megfogyott. Európában, például Svájcban, eredménnyel telepítették. Életmódja: a mély vizeket (120 m-ig) részesíti előnyben. Csak 6-8 évesen ivarérett (legmagasabb életkora 25 év). Szeptember és november között ívik. Egy 80 cm hosszú nőstény 18 000 ikrát rakhat. A kelési idő 100-150 nap. A fiatal halak a partok közelében maradnak, a szülők visszaúsznak a mélybe. Tápláléka: apró gerinctelen állatok, az öregebb példányok („rablószaibling”) halakat, főként marénákat zsákmányolnak.

Tavi szaibling Salvelinus alpinus salvelinus
Jegyei: teste erősen megnyúlt, az idősebb példányok háta valamivel magasabb, faroknyelük karcsú. Pikkelyei igen kicsinyek, 190-240 az oldalvonal mentén, 36-37 pikkelysor a zsírúszó és az oldalvonal között. A vomer fogazottsága: a lemez hátulsó felén 3-7 fog, a nyél 1-15, több csökkenő sorban elhelyezkedő foggal. Az első kopoltyúíven 18-30 kopoltyútüske van. Színezete: háta szürkészöld, kékeszöld vagy barna; oldalai világosabbak, kerekded, világos pöttyökkel; a hasoldal a fehérestől a sárgásig változik, ívás idején vörös vagy narancsszínű. A páros úszók és a farok alatti úszó elülső szegélye világítóan fehér szegéllyel. A fiatalok sötét keresztsávokkal. Testhossza: 15-25 cm (törpe formák), ill. 25-75 cm. Élőhelye: az Alpok előhegyei és az alpesi tavak (a központi vonulattól északra, 2300 m-ig). A tavi szaibling egyike az északi Jeges-tenger parti vizeiben és folyótorkolataiban élő törzsalak (vándorszaibling) számos alfajának. Életmódja: a hideg vizű, oxigéndús tavak állandó hala. Rendkívül formagazdag faj, nemcsak nagyságát, hanem táplálékát, növekedését, ívóhelyeit és az ívás idejét illetően is. A fö ívási idő rendszerint szeptember és január közé esik. Ikráit 20-80 méteres mélységben, kavicsos talajon rakja le. Tápláléka: formacsoportok szerint plankton, talajállatok, halak.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hívóhangok a tenger mélyéről

Általában a legtöbb vízi ragadozó a hallása alapján keresi meg a védtelen áldozatát. Hiszen a …

Hozzászólás