LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az aztékok intenzív földművelésen és öntözésen alapuló mezőgazdaságuknak, valamint erős katonai szervezettségüknek köszönhetően sikeres államot, majd birodalmat építettek ki.
1428-ban Itzcoatl vezetésével az aztékok szövetséget kötöttek több népcsoporttal, a texocanokkal és a tacubanokkal, hogy megküzdhessenek a rivális a tepanecekkel. Itzcoatl örököse, I. Montezuma 144o-ben került hatalomra, őt az azték birodalom atyjaként emlegetik. A XVI.századra az aztékok mintegy ötszáz kisebb állam és 5-6 millió ember felett uralkodtak. Tenochtitlán 14o ezer lakosával minden idők legsűrűbben lakott városává vált Mezoamerikában (kulturális régió Közép-Amerika északi részén).
A kereskedelem központjai a piacok voltak. A forgalmasabbakat, mint például a tenochtitláni Tlatelolcót, ötvenezren látogatták a fontosabb piaci napokon. Az aztékok civilizációja társadalmilag, intellektuálisan és művészileg is igen magas fokon állt. A társadalom szigorúan struktúrált volt, élén a nemességgel, másik végén a szolgákkal és rabszolgákkal. Az azték hitvilág a többi mezoamerikai vallásokhoz, mint például a majákhoz hasonló volt, melynek sokak számára egyik ismérve az emberáldozat.
A birodalom nagyvárosaiban ragyogó templomok, paloták, szobrok mutatják az azték istenek iránti odaadást. Köztük van Huitzilopochtli, a Nap és a háború istene, vagy Quetzalcoatl, a Tollas Kígyó, az a tolték isten, aki az aztékok hitében is nagyon nagy szerepet játszott. Az azték naptár, amely Mezoamerika nagy részén ismert volt, a 365 napos szoláris év és egy 26o napos rituális év összeötvözéséből jött létre. A naptár a vallási élet és a rítusok középpontjában állt.
