Kezdőlap / Állatok / Halak / Az Olasz és a Vésettajkú paduc

Az Olasz és a Vésettajkú paduc

Olasz paduc Chondrostoma soetta
Jegyei: teste magas, nyújtott, oldalról kissé lapított, orra tömpe. Szája alsó állású, gyengén görbült, éles peremű, szarunemű alsó ajakkal. Pikkelyei közepesen nagyok, 55-63 van az oldalvonal mentén. Hátúszója 12, farok alatti úszója 14-15 sugárral. Garatfogai egysorosak, 7(6)-6(7). Színezete: háta sötét, a szürkéskéktől a feketés zöldig; oldalai világosabbak, ezüstösen csillogóak, finom fekete pettyezéssel; hasoldala a fehérestől a gyengén sárgásig változik. A hát- és farokúszó zöldes, a mell- és hasúszók, valamint a farok alatti úszó a világos narancsszínűtől a vörhenyesig változik. Testhossza: 25-35 cm, max. 45 cm. Élőhelye: Észak-Olaszország nagyobb folyóinak (pl. Pó, Brenta, Piave) középső szakaszai, ritkábban tavak (Lago Maggiore, Garda-tó stb.).
Életmódja: hasonló a vésett ajkú paducéhoz, kedveli a sekély, de sebesen áramló vizek alatt húzódó kavicspadokat. A tavakban ez a rajhal többnyire csak a be- és kifolyásoknál található. Április-májusban ívik, ilyenkor a hímek fejtetőjén és hátuk elején nászkiütések jelennek meg. Rendszerint éjszaka ikrázik a sekély, kavicsos medrű vízben. A kelési idő kb. 7 nap. A fiatalok nagyon lassan nőnek; 3-4 évesen ivarérettek, legfeljebb 5 évig élnek. Tápláléka: finom növényi részek (fonálmoszatok stb.) és apró fenéklakók.

Vésettajkú paduc Chondrostoma nasus
Jegyei: tömpe orra messzire előrenyúlik. Szája alsó állású haránthasíték; szarunemű alsó ajkának szegélye éles. Pikkelyei közepes nagyságúak, 55-62 van az oldalvonal mentén. Hátúszója 12, farok alatti úszója 13-14 sugárral. Garatfogai egysorosak, kés alakúak, 7(6)-6. Hashártyája fekete. Színezete: háta a szürkéskéktől a szürkészöldig változik, világos fémfénnyel; oldalai ezüstösen csillognak; hasa sárgásfehér, ívás idején vörhenyes csillogással. Mell-és hasúszói, valamint a farok alatti úszó a sárgáspirostól az ibolyakékig. Testhossza: 25-40 cm, max. 50 cm. Élőhelye: folyóvizek (pénzes pér és márna zóna) Észak-Franciaországtól, a Rhöne, Rajna és Duna vízgyűjtő területétől a Kaszpi-tengerig. A hazai folyókban gyakori. Közeli rokon fajok: Ch. regium (Közép- és Kelet-Törökország) és Ch. cyri (a Kaukázustól délre eső folyók). Életmódja: rajhal, rendszerint a fenék közelében, a gyengén elöntött kavicszátonyok felett tartózkodik; csak télen húzódik a folyó mélyebb részeibe. Március és május között ívik, a hím is és a nőstény is nászkiütéses. Az ívni készülő halak csapatosan vonulnak felfelé a folyóban, ragadós, l mm átmérőjű ikráikat (nőstényenként 100 000-ig) a sekélyvizű kavicspadokon rakják le. Tápláléka: köveken lévő algák, gyökerek, apró állatok.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Carp fishing avagy mi kerüljön a horogra

A igazán elterjedt az édesvízi halfajok között a ponty. Eredeti élőhelye az alföldi jellegű, nyáron …

Hozzászólás