Állatok

A fogazat rendellenességei lehetnek veleszületettek valamint szerzettek is. Előreugró felső fogsor esetén pontyfogazatról, előreugró alsó fogsor esetén pedig csukafogazatról beszélünk. Ha az állkapocs túlságosan rövid és gyenge, előfordulhat, hogy a fogak a száj zárásakor az állcsontba ütköznek vagy egyáltalán nincsenek is fogak az állkapocscsonton. Törpe fajtáknál a tejfogak esetenként vissza …

Igazi erődítmény élnek, amelynek védői mindenre elszántak. A magányos királynő egyetlen papírfalú méhsejt szerkezetű kamrát épít. Ebben a kamrában neveli fel a dolgozók első nemzedékét, akik segítenek majd a földalatti erődítmény felépítésében. A dolgozók páros rágóikkal rostokká rágják a fát, majd különleges összetételű nyálukkal összeragasztva papírmassé-szerű anyagot hoznak létre belőle. …

A második világháború során, 1942 tavaszán víz alatti mikrofonokkal vették körül az amerikaiak a Chesapeake-öböl bejáratát, hogy azonnal észrevegyék, ha ellenséges tengeralattjáró közelít a csendes öböl felé. Néhány napig semmiféle motorzúgást nem jelzett a hidrofon-hálózat, de egy este szokatlan hangok törtek fel a mélyből. Mintha száz, meg száz fúrógép és …

Néhány állat más öltözéket visel télen, és mást nyári évszakban. Így például a hócipős nyúl szőre nyáron sötét, télen pedig a hideg beálltával teljesen fehérré változik. A fehér tollú, bundájú állatok könnyebben elrejtőzhetnek a hóban, ez pedig létkérdés lehet a zsákmányra leső vadásznak és áldozatnak egyaránt. Ahogy közeledik a tél, …

A globális éghajlatváltozás több állatfaj mellet, a pocoknyulat is veszélyezteti. Félő, hogy az amerikai pocoknyúl lehet a következő olyan állat – hasonlóan a jegesmedvéhez-, amelyet az egyre változó természeti körülmények a természetes élőhely elvesztése, és egyúttal a kihalás felé sodornak. A nyulakkal rokon aprócska jószág nyáron a hegyormok szirtjei között …

A szopornyica gyakori és sokszor halálos kimenetelű vírusos betegség, amely napjainkban már megelőzhető az állat védőoltásával. A szopornyica már a XVIII század második fele óta ismert állatbetegség. A világon mindenütt találkozhatunk vele és elsősorban a fiatal kutyákra veszélyes. A szopornyica az embere nem veszélyes. A betegség terjesztésében fertőzött kutyának van …

Az afrikai szavannákon találjuk meg a létező leggyorsabb négylábú állatot, a gepárdot. Vadászat közben képes akár 95 kilométer/ órás sebesség elérésére is. Ez majdnem háromszorosa a leggyorsabb emberi rövidtávfutó sebességének. A gepárdok általában a csordától elszakadó gazellákat, impalákat veszik üldözőbe. A nagymacskák harminc méteres távolságba lopóznak, majd teljes erejükből futni …

A szula a madarak osztályába tartozik. Teste aránylag nagy, 70 és 90 centiméter között változik, testsúlya is meghaladhatja a másfél kilogrammot. Ismerünk kék, zöld és piros lábú egyedet. Megtalálhatjuk őket Dél Amerika északkeleti az Egyesült Államok délkeleti részén, az Atlanti óceán partján. A szula a földkerekség legjobb műugrója. Vadászat közben …

A cápaharcsa, vagy pangasius a harcsafélék családjába tartozik. Származási helye Délkelet-Ázsia. Megjelenése A cápaharcsa teste erőteljes, a cápához hasonló. vízszintes fejformája kissé lapos. A kissé dülledt szemei nagyok, igen rosszul lát és könnyen megijed mindentől. A keskeny hátúszója mögött zsírúszót visel. Az erős farokúszója nagy. A színe sötét, az erőteljes …

A szájüreg betegségeinek jellegzetes tünetei a következők: fokozott nyálzás, bűzös szájszag, óvatos táplálékfelvétel vagy annak teljes hiánya, vérzések a szájüregben. A kutya elülső lábaival gyakran dörzsöli a száját. A kiváltó ok lehet idegen test: csont, tű, gumigyűrű, faszálka; ki maródások, nyálkahártya-gyulladás, a nyelv és nyálmirigyek működészavarai, torokgyulladás, helyi fertőzés (gombabetegség …