A krokodilok körülbelül negyvenmillió éve jelentek meg a Földön, amikor még dinoszauruszok is voltak, azonban ez idő alatt nem sokat változott. A krokodilok ragadozó állatok, a méretesebb példányok akár nagyobb állatokat is képesek vízbe rántani. Úgy vadásznak, hogy a víz alatt odaúsznak a zsákmányhoz, amennyire csak tudnak, majd hirtelen kitörnek …
Érdekel a cikk folytatása? »A haflingi kisló
A haflingi ló Dél-Tirol területéről származik. A területen kisméretű szívós vadlovak éltek, valószínűleg ezek alkották a fajta alapját. Ezek a lovak hegyi málhás állatok voltak. A fajta kialakulásában Arab lovak szintén részt vettek. Elegáns, harmonikus kisló. Magassága körülbelül 150 centiméter. A feje többnyire arányos egyéb testméreteivel. A nyaka középhosszú, a …
Érdekel a cikk folytatása? »Az ezüst cirmos, a legritkább perzsa
Az ezüst perzsa jelenleg talán az egyik legritkább és talán az egyik legszebb perzsa macska fajta. A nagyobb nemzetközi kiállításokon is jó ha két-három példányt találunk belőle. Sokak szerint az ezüst cirmos perzsát a csincsilla szorítja a háttérbe, mivel a csincsilla egyre népszerűbb a tenyésztők között. Az ezüst perzsa cirmos …
Érdekel a cikk folytatása? »Az egzotikus rövid szőrű
Az egzotikus macska az Amerikai Egyesült államokból származik, a fajta kialakulása az 1960-as években történt, amikor egyes tenyésztők keresztezték az amerikai macskákat a perzsa cicákkal. Az így megszületett macskákat egzotikus rövid szőrű néven 1967-ben ismerték el. Ez a fajta Magyarországon még kevésbé ismert, de a világon egyre nagyobb népszerűségnek örvend. …
Érdekel a cikk folytatása? »Miért éppen a tengerimalac?
A kisállatok a mai világba igen elterjedtek és főként a kisgyerekek körében népszerűek, de a felnőttek is nagyon kedvelik őket, mivel nagyon szórakoztatóak és aranyosak is egyben. A tengerimalac azért magaslik ki a többi hobbiállat közül, mivel látványában és méretében is felülmúlja versenytársait és emellett rendelkezik egy olyan hanggal, amit …
Érdekel a cikk folytatása? »Ardenni pásztorkutya
Ez a barátságos tekintetű pásztorkutya, a pireneusi pásztorkutya ősi rokona. Hasonlóságát a régebben elterjedt belga pásztorkutyához nem is lehet tagadni, egyébként a fajtát többféle pásztorkutyák keresztezésével alakították ki, még az 1700-as évek környékén. Az ardenni pásztorkutyát elsősorban nyájak, juhok, szarvasmarhák őrzésére, és terelésére alkalmazták, de később rájöttek, hogy kiválóan megállja …
Érdekel a cikk folytatása? »Appenzeli pásztorkutya
Az appenzeli pásztorkutyát eredetileg Svájcban fedezték fel, a régebbi időkben, de a fajta kialakulásának körülményei, és a fajta konkrét története mai napig nem ismert. Nyugodt típusú kutyáról van szó, további jellemzője emellett, hogy rendkívül értelmes, és többnyire önálló. Régen terelőkutyának használták, csordát tereltettek, és őriztettek vele. Később házőrzőként is használták, …
Érdekel a cikk folytatása? »Angol szetter
Az angol szetter az angol vizslák csoportjába tartozik, általában vadászebként használták, és még ma is akként használják őket. Anglia területén fordult elő először, és még napjainkban is előfordul a szigetország szinte mindegyik részén, de azóta már az egész világon elterjedt fajtának számít. Az angol szetternek három jellemző színváltozatát különböztethetjük meg, …
Érdekel a cikk folytatása? »Angol pointer
Az angol pointer sokáig nem volt tiszta fajta, többek közt keverték a rókakopókkal, majd a bulldog különböző fajtáival, de keresztezték már a történelem során agarakkal, és vérebekkel is. Végleges formáját, és a fajta tisztaságát 1859-ben nyerte el, amikor egy angliai kutyakiállításon bemutatták, mint hivatalos angol pointer. Az eredetileg a vizslák, …
Érdekel a cikk folytatása? »Amerikai cocker spániel
Az amerikai cocker spánielt gyakran keverik össze az angol cocker spániellel, azonban két alapvető különbség közöttük a fejük formája, és a szőrzet. Az amerikai cocker spániel feje kerek alakú, orra pedig kissé nyomottas, a fején a szőr rövid, míg a testén középhosszúságú. A közepesen hosszú, dús, hullámos szőr futás közben …
Érdekel a cikk folytatása? »