Betegségek

A csuklóízületi alagút a csuklóízület hajlító oldalán a kéztőcsontok és a fölötte elhelyezkedő kötőszövetes rostok által határolt tér. Az alagút egyik falát a kéztőcsontok, másik falát a csuklóízületet alkotó kéztőcsontok két széle között futó kötőszövetes szalag alkotja. A csontok és a szalagok rugalmatlansága miatt a tér mérete állandó, tágulni nem …

A felvett táplálék lebontása, feldolgozása és felszívódása jelentős részben a vékonybélben történik. A vitaminok, az ásványi anyagok, a nyomelemek szintén a vékonybélből szívódnak fel és jutnak a vér-, illetve a nyirokkeringésbe. A vékonybél-nyálkahártya finom boholyrendszere többszörösére növeli a vékonybél belső felszínét. Ha a bolyhok károsodnak, tönkremennek, elpusztulnak, a táplálék nem …

A mozgásfolyamatokat a központi idegrendszer szabályozza. A parancsimpulzusok az agykéreg idegsejtjeitől induló és a gerincvelőben folytatódó idegpályákon keresztül jutnak a mozgatóizmokhoz. Az idegpályák két részre oszthatók: Piramis-pályarendszer idegsejtjei az agykéregben találhatók. Hosszú rostjai kisujjnyi vastag kötegekbe szedődve haladnak a gerincvelőben. A gerincvelői pályarendszer gerincvelőben induló sejtjeinek rostjai kötegekben haladnak a …

A csecsnyúlvány a halántékcsont sziklacsonti részének, a fül mögött elhelyezkedő, lefelé nyúló, csonka kúphoz hasonlító kiemelkedése. A csontnyúlványt belülről kisebb-nagyobb légtartalmú, nyálkahártyával bélelt üregek töltik ki. Az üregek egymással összefüggő járatot alkotnak. A járat a középfül hátsó falán a dobüregbe nyílik. A Mastoiditis a csecsnyúlvány nyálkahártyájának gyulladásos megbetegedése. Mivel a …

A bőr gyulladása, bőrpír, égő viszketésérzet, csalánszerű kiütések, hólyagok formájában nyilvánul meg. A bőr rohamszerűen, hirtelen, egyes területeken vörössé válik, majd feszes, savós tartalmú hólyagok keletkeznek. A bőrelváltozás pörkkel, majd enyhe pigmentációval, heg nélkül gyógyul. Egyes esetekben a hólyagképződés elmarad, máskor a hólyagok összefüggő és nagy kiterjedésű területet alkotnak. A …

A daganat a szervezet maradandóan megváltozott sejtjeiből felépülő kóros szövetburjánzás. Növekedése a kiváló ok megszűnte után is folytatódik. A daganat nem illeszkedik be a szervezet egységébe, sőt bizonyos mértékben független a szervezet élettevékenységétől. Ha a daganat szövete az eredeti szövethez hasonló, homológ, ha eltér az anyaszövettől, heterológ daganatról beszélünk. A …

A Grawitz-tumor lassan növekvő, rosszindulatú vesedaganat. Az összes vesedaganatok mintegy 70-75 százaléka ilyen hám eredetű tumor. A daganat növekedése során betörhet a vesevénába és a gyűjtővénába, és az egész szervezetben szétszóródhat. Így a szervezetben bárhol, elsősorban a tüdőkben és a csontokban keletkezhet áttét. Ez a rákos megbetegedés főleg a 40-60 …

Világszerte, de főként a trópusokon, kétszázmillió ember szenved ebben a fertőzésben. Legfőképp Egyiptomban előforduló betegség. A parazita a belekben és a húgyhólyagban telepszik meg. A féreg petéi a fertőzött beteg vizeletével vagy székletével kerülnek a folyókba, vagy tavakba, ahol a lárvák átfúrják magukat a szennyezett vízben fürdőzők bőrén. Ezek a …

Az idegsejtekből rövid és hosszú nyúlványok lépnek ki. Az egyes idegsejtek ezeken a nyúlványokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A rövid nyúlványok a dentritek, a hosszú nyúlványok az axonok. A hosszú nyúlványok építik fel az idegrostokat és idegpályákat. Az egyes nyúlványokat myelint tartalmazó velős hüvely veszi körül. A myelin táplál, szigetel és …

A pihentető órák elmaradása kihat a mindennapi életükre, a megjelenésünkre. Rohanó világunkban keveset, vagy rosszul alvók nagy árat fizetnek ezért. Egy átlagos embernek napi 7-8 órára van szüksége, hogy kipihenje magát. Ha csak egy órával kevesebbet alszunk, már az is megérzi a szervezetünk. Az alvásmegvonás következményei olyan jelentősek, hogy akár …