Egészség és fitness

Az érzelem nem más, mint egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz, és önmagunkhoz. Az érzelem az egyik leggyakrabban télt pszichés jelenség. Az emberek esetében rendkívüli gazdagságával találkozunk, mint az öröm, a bánat, a félelem, a harag, a szeretet, és a többi. Az érzelmek alapján minősítjük az információkat, a gondolatokat, de …

Érzékszerveinket minden pillanatban az ingerek ezrei érik, azonban csak egy kis részét használjuk fel, azt amire szándékosan vagy önkéntelenül odafigyelünk, a többi elvész számunkra. De miképp tudjuk kiemelni a számunkra fontosat, érdekeset? A megértést segítheti egy hasonlat: ahogyan egy mozgatható reflektor fénycsóváját ráirányítjuk valamire, és ezáltal azt kiemeljük, láthatóvá tesszük, …

Bármennyire is érdekes valami a kezdetben, figyelmünk hamar lankadni kezd. Egy unalmas környezetben, ahol alig-alig történik valami, az éberség alábbhagy, elálmosodunk. Miért csökken a figyelem, ha valamilyen egyhangú, monoton feladatot kell teljesítenünk? A hosszú, monoton feladat esetén az ingerek nem állandó gyakorisággal jelennek meg. Ilyen például egy éjjeliőr feladata, akinek …

Az a képességünk, hogy hihetetlen mennyiségű információt tudunk elraktározni agyunkban, annyira természetes, hogy emlékezetünkkel csak olyankor foglalkozunk, amikor éppen nem jut valami az eszünkbe. Képesek vagyunk egy frissen kikeresett telefonszámot addig a fejünkben tartani, amíg tárcsázunk, azután persze elfelejtjük. Ha gyakran hívjuk ezt a számot, egy idő után már nem …

A képzeletnek fontos szerepe van életünkben úgy, mint a valóságból táplálkozó, és egyben a valóság megismerését szolgáló lelki folyamat. Téves azt gondolni, hogy csupán a művészeknek, vagy tudósoknak, feltalálóknak van szükségük képzeletre. Képzelet kell ahhoz is, hogy a mérnök épületeket, üzemeket, hidakat tervezzen, de képzelet szükséges a mindennapi munkánk, a …

A világ megismerése nem egy passzív információ befogadás, hanem egy igenis konstruktív folyamat. Tanulmányaink miatt emelhetjük ki egy-egy részét aszerint, hogy például az információ felvételét vagy tárolását vizsgáljuk. E részterületek elkülönített vizsgálata azonban önmagában csak mechanikus elvek felállítását teszi lehetővé. A megismerés részfolyamatainak ( például észlelés, emlékezés, figyelem) közös eleme …

A fogalomalkotás nem más, mint a kategorizáció megtanulása; vagyis képesek vagyunk a dolgokat valamilyen módon csoportosítani a közöttük meglévő vagy feltételezett kapcsolatok alapján ( hasonlóság, ellentétesség, és a többi). Ily módon alakítunk ki olyan kategóriákat, fogalmakat amelyek mentén tudásunk szerveződik. A kategorizáció lehetővé teszi a jelenségek gyorsabb, egyszerűbb kezelését. A …

A pszichológiai hatások egyik legfontosabb területe a „tanulás”. A mindennapi nyelvben gyakran használjuk a tanulás szót, például, amikor megtanulunk járni, írni-olvasni, autót vezetni, főzni, és a többi. A tanulás folyamata nagyon egyszerűnek tűnhet a diák számára, – aki egész életében ezt csinálta – hiszen a tanulás egyszerűen ismétlés, gyakorlás kérdése …

A kutatások hosszú időn keresztül azt feltételezték, hogy a tanulás nem vizsgálható kísérletileg. Azt természetesen tudták, hogy létezik tanulás, de a folyamatot nehezen megfoghatónak, és túl finomnak tartották ahhoz, hogy vizsgálható legyen. Ebbinghaus 1885-ben talált egy módszert a bonyolultság bizonyos fokú megbecsülésére és ezzel megnyitotta az utat a tanulás kutatásában. …

Minden egyes élőlény igyekszik saját belső egyensúlyát fenntartani. Ez a fejlettebb élőlényeknél a vérkeringéshez, és döntően a központi idegrendszeri szabályozáshoz kapcsolódik. A belső környezet állandóságát fenntartó működést „homeosztázisnak” nevezzük. A homeosztázisban szereplő folyamatok nagyobb részét (például légzés, emésztés, kiválasztás, keringés) reflexek irányítják, így ez a fiziológia körébe tartozik. A homeosztatikus …