Pszichológia

A szorongó ember hajlamos mindig a legrosszabbra gondolni. Azt is kétségbe vonhatja, hogy képes megbirkózni a nehézségekkel. Ezt az irracionális, pesszimista megközelítést nevezzük kognitív torzulásnak. Lássuk, melyek azok a kognitív torzulások, amelyek a szorongással, az aggodalommal és a stresszel járnak:Mindent vagy semmit gondolkodásmód: minden fekete-fehér, nincsen átmenet (pl. Ha nem leszek …

Ha tartós szorongásban szenvedünk, akkor úgy tekintünk a világra, mintha az sokkal veszélyesebb, mint amilyen valójában. Például túlbecsüljük annak a lehetőségét, hogy valami rossz történik, rögtön a legrosszabb lehetőségekre gondolunk, úgy teszünk, mintha már tények volnának. Azt is kétségbe vonhatjuk, hogy képesek vagyunk megbirkózni a nehézségekkel. Ezt az irracionális, pesszimista …

Nagyon nehéz mindennapi életünkben hatékonynak lenni, amikor a szorongás és az aggodalom uralja a gondolatainkat. Amikor abba akarjuk hagyni az aggódást – nem megy, vagy legalábbis nem sokáig.Pár pillanatig sikerül, de az aggodalmas gondolatokat örökre mégsem tudjuk elűzni, újra csak erősödnek. Ez mégsem jelenti azt, hogy nincs mit tennünk ellenük! …

Miért aggódunk? Az aggodalom vegyes érzéseket vált ki belőlünk. Egyrészt zavar bennünket – nem tudunk aludni, nem tudjuk a negatív gondolatokat elűzni. Másrészt ezeknek az aggodalmaknak van értelmük. Miért is? Például azt gondolhatjuk, megoldást fogunk találni, vagy hogy nem akarunk elsiklani valami fontos fölött. Hogy ha kicsit tovább gondolkodunk, kisütünk …

A szorongás akár hasznos is lehet, ha arra ösztönöz bennünket, hogy cselekedjünk és megoldjunk valamilyen problémát. De ha azon rágódunk, hogy “mi van, ha…” és folyton a legrosszabb lehetőségekre gondolunk, akkor az aggodalom problémává válik. A kétségek és félelmek csak tönkretesznek bennünket, egyáltalán nem eredményesek vagy motiválóak. Elveszik az energiánkat, …

Egy nő számára nem a harc a fontos, hanem elsősorban annak elkerülése. Nem is tudjuk, de az áldozatok 90% önmagának köszönheti, hogy azzá vált. Vannak tipikus „balekok”, akik egész életükben csak áldozatok voltak. Ezt részben, de nagy mértékben maguknak köszönhetik. Ezt nevezi a kriminológia „az áldozat ráutaló magatartásának” Például: Egy …

A kiégés vagy más néven burnout egy olyan állapot, amikor az egyén – aki egyébként máskor motivált, érzelemgazdag személyiség – telítődik az őt naponta érő problémákkal. Ilyenkor elveszti céltudatosságát, energiáját, összességében egy általános negatív állapot jellemzi. A kiégés a tartós kimerültség állapota. A burnout szindrómát először a segítő foglalkozásúak körében …

Minden ember álmodik, még ha az ellenkezőjét állítja is, állapítja meg a tudomány. Az alvás REM és REM-mentes fázisokból áll (REM= rapid eye movements= gyors szemmozgások). Az álom REM fázis alatt zajlik, vagyis alvási időtől függően négyszer, hatszor éjszakánként, kb. kilencven percenként. Egy álomfázis körülbelül tíz percig tart, és egy …

Ahogy a testbeszéd-például a testtartás, a mimika a tekintet-éber állapotban uralkodik pillanatnyi érzéseinkről, hangulatainkról, alvás közben is sok mindenre lehet belőle következtetni. Nem véletlen, hogy milyen testhelyzetet foglalunk el, és azt hogyan, hányszor változtatjuk alvás közben. Különböző módokon alszunk, s az éjszaka során többször is változtatunk pozíciónkat. Mindannyiunknak megvan a …

A depresszió látszólag alaptalanul kialakuló betegesen nyomott hangulat és mély szomorúság. Valójában van oka, de ezt általában éppen a depressziós beteg tudja legkevésbé meghatározni. Elvileg megkülönböztethetünk exogén (kívülről jövő) és endogén (belülről jövő) depressziót, de e két forma általában keveredik. A depresszió további jelei a hiányzó akaraterő, az érdektelenség, kedvetlenség, …