LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A fogalomalkotás nem más, mint a kategorizáció megtanulása; vagyis képesek vagyunk a dolgokat valamilyen módon csoportosítani a közöttük meglévő vagy feltételezett kapcsolatok alapján ( hasonlóság, ellentétesség, és a többi).
Ily módon alakítunk ki olyan kategóriákat, fogalmakat amelyek mentén tudásunk szerveződik.
A kategorizáció lehetővé teszi a jelenségek gyorsabb, egyszerűbb kezelését.
A tárgyak, jelenségek felismerése is akkor történik meg, amikor be tudjuk sorolni azokat valamelyik kategóriába, mint például „asztal”, „kutya”, „B betű”, és a többi.
A fogalmak kialakulása a konkréttól halad az elvont felé.
Azokat, amelyek közvetlen érzékleti eredetűek „konkrét fogalmaknak”, és amelyek ezek általánosításainak tekinthetőek – ezek inkább nyelvi eredetűek – „absztrakt fogalmaknak” nevezzük.
A konkrét fogalmakat könnyebben sajátítjuk el (például „óra”, „kanál”, „macska”, és a többi), és ezeket tanuljuk meg használni, mint az absztrakt fogalmakat (mint például „igazság”, „szabadság”, „természetesség”, és a többi).
A fogalmak tanulásának egyik módja, hogy a tárgyakat, eseményeket névvel látjuk el úgy, hogy fokozatosan elvonatkoztatjuk a közös tulajdonságokat, amelyek a kategóriát meghatározzák (például állat, ember, virág, és a többi).
Egy másik mód, ha megtanuljuk, hogy a fogalmak milyen nyelvi közegben fordulnak elő.
(Például: Pisti „majrézik” a vizsgák előtt).
A fogalomtanulás harmadik módja a meghatározás segítségével történő elsajátítás.
Mindebből nyilvánvalóan megállapítható, hogy a gondolkodás fejlődése elválaszthatatlan a nyelv fejlődésétől.
