Kezdőlap / Művészet és kuktúra (page 20)

Művészet és kuktúra

X-men: az elsők

Magyarországon a képregény filmek általában bevételi oldalról nem számítanak jövedelmezőnek, mert az itthoni kultúrában nincs olyan mértékben jelen a mítoszteremtés ezen formája, mint a tengerentúliban, ahol egyszerű történelmi okok miatt, saját maguk vették kézbe a mitológiák kitalálásának irányvonalát megalkotva ezzel a szuperhősökről szóló köteteket. Így lett Szupermen a csodaszarvas, míg …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ókori görög építészet

Az ókori görögöknél a művészet tulajdonképpen egyszerű kézműves tevékenységnek számított. A klasszikus korban érte el ez irányú tevékenységük csúcspontját, és legismertebb alkotásaik is ebben az időszakban születtek. A görög poliszok gazdasági és politikai szempontból önálló, egymástól független városállamok voltak, összetartozásukat a közös nyelv, a vallás valamint ünnepi játékaik fejezte ki. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Khadzsuraho, misztikum és erotika Indiában

A Csandélla dinasztia alatt épült ez a templom-együttes úgy 954-1035 között. A Csandrátrédzsa királyság istenként tisztelte Manijá-Dévi törzsi istennőt és támogatták a brámana papokat. Ebben az időben több száz kisebb nagyobb templom épült, de városok is épültek ezen az aránylag eldugott kis helyen. A dinasztiának valószínűleg komoly hatalmi szándékai voltak, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Ady Endre szerelmei

Ady Endre szerelmi története viharos fordulatokat vesz. 1912-ben tehát véget ér a kapcsolata Lédával. Még a kapcsoltuk idején (1911) megismerkedik Boncza Bertával, akit verseiben Csinszkának nevez. 1915-ben feleségül is veszi, először Csucsán éltek, majd 1917-ben Pestre költöznek, ekkor a költő már beteg, de Csinszka odaadóan ápolja. Egyik jelentős Csinszka verse …

Érdekel a cikk folytatása? »

Festészet és irodalom a reformkorban

A 19. század első két évtizedében a klasszicizmus a meghatározó stílus a festészetben. A korszak legnépszerűbb műfaja a portré lett. Az emberről alkotott kép felvilágosodásra jellemző megváltozása érzékelhető a kor portréin, hiszen a barokk nemesi portréfestészetével szemben kevésbé fontos már a gazdagság és az előkelőség kellékeinek felvonultatása a vásznon. A …

Érdekel a cikk folytatása? »

Hevesi Sándor Színház

A színház 1983 óta áll a nagyérdemű szolgálatában, mely nem csak Zalaegerszeg, hanem a környező települések lakóit is érinti. A színházi előadások mellett fontos feladat az utánpótlásról való gondoskodás is. 1984-től színészképző stúdió üzemel a színház állandó épületében. A városban a színház alapítása az 1980-as évek elején várt reálissá, mely …

Érdekel a cikk folytatása? »

Német színház

A Szekszárdi Német színház szecessziós stílusban épült, eredetileg a Világ Mozgóképszínház elnevezést kapta, hiszen filmszínháznak épült Uglár János tervei alapján. Az egykori mozi, ami Káldi Gyula üzleti vállalkozása volt, 1913. október 29-én nyitották meg. Néma filmekkel szórakoztatta a közönséget, akik igen lelkesek voltak. A mozi kívülről impozáns volt, belülről úgy …

Érdekel a cikk folytatása? »

Miskolci Nemzeti Színház

A Miskolc belvárosában található színházat klasszicista és neobarokk stílusban építették, 1847-57- között, a színi előadások mellett többször adott otthont olyan rendezvényeknek, mint a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. A színház 2010. óta az Európai Színházi Konvenció teljes jogú tagja, igazgatója 2003. óta Halasi Imre. A színház úgy él a köztudatban, mint az …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Operaház

A színházi válság az operát is érintette, mivel az az ideológia, amely 1950-ben megalapozta az opera működését teljesen összeomlott , így a nézők létszáma is folytonos csökkenésnek indult. Ezt a fájdalmas tendenciát a sajtó is figyelmen kívül hagyta, így a régi jól bevált módszerrel próbálkoztak, megnövelték az operett előadások számát …

Érdekel a cikk folytatása? »

Vörösmarty Színház

A Székesfehérváron található színház egyben hazánk legújabb és legrégibb színháza, az eredeti színház átadására 1874. augusztus 22-én került sor, az avatási ünnepségen olyan személyek voltak ott, mint Jókai Mór és Gyulai Pál, Arany László és Pulszky Ferenc, Jókai köszöntőjét, pedig Laborfalvi Róza mondta el. A díszelőadáson Katona József Bánk bánját …

Érdekel a cikk folytatása? »