A japán császárság már 1914 előtt sikeres hódító politikát folytatott. Megszerezte – többek között – Koreát és Tajvant, Kínában kiváltságot kapott Kvantung tartományban. Az Egyesült Államok távol-keleti érdekei sérelmének tekintette a japán terjeszkedést, amelyet diplomáciai eszközökkel kívánt feltartóztatni. Az amerikai kormány kezdeményezésére 1921. novembere és 1922. februárja között Anglia, Japán, …
Érdekel a cikk folytatása? »Az európán kívüli (gyarmati) világ 1914-1945 között
Az első világháborút megelőző két évtizedben fejeződött be a gyarmati rendszer kiépítése. Az angol, francia, holland, belga gyarmatosítók uralma megingathatatlannak tűnt. A helyi lakosok felkeléseit leverték. A„régi” gyarmatosítók mellett megjelentek az „újak” is: Németország, Japán és Olaszország. Az új hatalmak részt kaptak Afrikából, s eredményt értek el a befolyási szférák …
Érdekel a cikk folytatása? »A gízai Szfinx
Az ókori Egyiptom kialakulását nagyrészt a Nílus folyónak köszönheti. A birodalom uralkodói igyekeztek nyomot hagyni maguk után, ezt pompás sírhelyeikkel, a piramisokkal tették meg. Ma közel 70 piramist ismerünk, de az idők során nagyon sok el is tűnhetett. A bonyolult szerkezet megalkotásához magas szintű mérnöki tudásra volt szükség. A piramisok …
Érdekel a cikk folytatása? »Az osztályharci ellentétek
Az osztályharc éleződésének elmélete1937-ben meghirdette azt az elméletet, (amely jegyében különben már az 1930-as évek eleje óta politizált), hogy a szocializmus pozícióinak erősödésével az osztályharc nem csökken, hanem állandóan éleződik. Továbbá az ellenség – egyéb lehetősége nem lévén – befészkeli magát a kommunista pártba, ahol kártevő tevékenységét akár hosszú ideig …
Érdekel a cikk folytatása? »Spanyol fasizmus
1933. október 29-én José Antonio (az egykori diktátor, Primo de Rivera fia) létrehozta a Spanyol Falange (FE) politikai szervezetét… 1933 decemberében programszerűen meghirdették a Falange Alapelveit. Ezek szerint Spanyolország „nem terület, nem is férfiak és nőktömege”, hanem „oszthatatlan sorsközösség”, amelynek világjelentőségű küldetést kell betöltenie. Az őt alkotó egyének, osztályok és …
Érdekel a cikk folytatása? »A Komitern új programja
A Szovjetunió és a kommunista mozgalom is reagált a fasiszta veszélyre. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa 1935-ben megállapította: jelenleg nem az a kommunista pártok feladata, hogy megdöntsék a kapitalizmust, hanem az, hogy megállítsák a fasizmus előretörését. E célból össze kell fogniuk minden antifasiszta erővel, elsősorban a szociáldemokrata pártokkal és valamennyi …
Érdekel a cikk folytatása? »Népfront a Fasizmus faltartóztatására
Támadás a Demokrácia ellen Az 1930-as évek második felében Franciaországban és Spanyolországban fasiszta, jobboldali konzervatív és monarchista erők támadást indítottak a demokratikus köztársaság ellen. A hatalomátvételi kísérletekkel szemben – a német tragédia tanulságain okulva – széleskörű szövetség jött létre szociáldemokraták, kommunisták, polgári demokraták, liberálisok és más politikai erők között. Az …
Érdekel a cikk folytatása? »A Gulág-politika
Az elégedetlenség és a bírálat hangjait, a„túlzások” elleni figyelmeztetéseket – akár kommunistától, akár párton kívüli szakembertó] jöttek – jobb esetben „jobboldali elhajlásnak”, rosszabb esetben szabotázsnak, diverziónak bélyegezték. Az elégedetlenkedőket letartóztatták, börtönbe csukták és kényszermunkatáborokba vitték. 1939-ben csaknem két és fél millió ember élt a GULAG (Goszudarsztvennoje upravlenyije lagerej – Táborok …
Érdekel a cikk folytatása? »A Sztálini „nagy áttörés”
Ötéves tervek Bevezették a tervgazdálkodás utasításos rendszerét, amelyben a gazdaság minden részletkérdését központilag előírt tervszámokkal, rendelkezésekkel kívánták szabályozni. Az iparosítás erőforrásait a mezőgazdaságban megtermelt értékek átszivattyúzása és a fogyasztás alacsonyan tartása révén teremtették elő.1929-től megkezdődött a kisgazdaságok felszámolása, a mezőgazdasági nagyüzemek, a kolhozok (kollektív gazdaságok) erőszakos módszerekkel és rohamtempóban történő …
Érdekel a cikk folytatása? »A politikai helyzet közös vonásai
Nemzetiségi kérdés A kelet-közép-európai országok nemcsak gazdasági, hanem politikai gondokkal is küzdöttek. Nemzeti államoknak hirdették magukat, de ez nem felelt meg a valóságnak. Tetemes arányban éltek bennük nemzetiségek, amelyek autónom fejlődését erőszakosan korlátozták. Nem voltak egyenjogúak az államalkotó nemzetek, nemzetrészek sem. Ez sok súlyos belső konfliktushoz, később több állam felbomlásához …
Érdekel a cikk folytatása? »