Kezdőlap / Társadalom (page 5)

Társadalom

Spanyol fasizmus

1933. október 29-én José Antonio (az egykori diktátor, Primo de Rivera fia) létrehozta a Spanyol Falange (FE) politikai szervezetét… 1933 decemberében programszerűen meghirdették a Falange Alapelveit. Ezek szerint Spanyolország „nem terület, nem is férfiak és nőktömege”, hanem „oszthatatlan sorsközösség”, amelynek világjelentőségű küldetést kell betöltenie. Az őt alkotó egyének, osztályok és …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Komitern új programja

A Szovjetunió és a kommunista mozgalom is reagált a fasiszta veszélyre. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa 1935-ben megállapította: jelenleg nem az a kommunista pártok feladata, hogy megdöntsék a kapitalizmust, hanem az, hogy megállítsák a fasizmus előretörését. E célból össze kell fogniuk minden antifasiszta erővel, elsősorban a szociáldemokrata pártokkal és valamennyi …

Érdekel a cikk folytatása? »

Népfront a Fasizmus faltartóztatására

Támadás a Demokrácia ellen Az 1930-as évek második felében Franciaországban és Spanyolországban fasiszta, jobboldali konzervatív és monarchista erők támadást indítottak a demokratikus köztársaság ellen. A hatalomátvételi kísérletekkel szemben – a német tragédia tanulságain okulva – széleskörű szövetség jött létre szociáldemokraták, kommunisták, polgári demokraták, liberálisok és más politikai erők között. Az …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Gulág-politika

Az elégedetlenség és a bírálat hangjait, a„túlzások” elleni figyelmeztetéseket – akár kommunistától, akár párton kívüli szakembertó] jöttek – jobb esetben „jobboldali elhajlásnak”, rosszabb esetben szabotázsnak, diverziónak bélyegezték. Az elégedetlenkedőket letartóztatták, börtönbe csukták és kényszermunkatáborokba vitték. 1939-ben csaknem két és fél millió ember élt a GULAG (Goszudarsztvennoje upravlenyije lagerej – Táborok …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Sztálini „nagy áttörés”

Ötéves tervek Bevezették a tervgazdálkodás utasításos rendszerét, amelyben a gazdaság minden részletkérdését központilag előírt tervszámokkal, rendelkezésekkel kívánták szabályozni. Az iparosítás erőforrásait a mezőgazdaságban megtermelt értékek átszivattyúzása és a fogyasztás alacsonyan tartása révén teremtették elő.1929-től megkezdődött a kisgazdaságok felszámolása, a mezőgazdasági nagyüzemek, a kolhozok (kollektív gazdaságok) erőszakos módszerekkel és rohamtempóban történő …

Érdekel a cikk folytatása? »

A politikai helyzet közös vonásai

Nemzetiségi kérdés A kelet-közép-európai országok nemcsak gazdasági, hanem politikai gondokkal is küzdöttek. Nemzeti államoknak hirdették magukat, de ez nem felelt meg a valóságnak. Tetemes arányban éltek bennük nemzetiségek, amelyek autónom fejlődését erőszakosan korlátozták. Nem voltak egyenjogúak az államalkotó nemzetek, nemzetrészek sem. Ez sok súlyos belső konfliktushoz, később több állam felbomlásához …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Sztálini diktatúra kiépülése

A Szovjetunióban a hadikommunizmustól a NEP-politikáig A húszas évek elején a szovjet kormány a polgárháborús hadikommunizmus gazdaságáról áttért az ún. „új gazdaságpolitika” (az orosz rövidítése NEP) gyakorlatára. Ennek lényege az volt, hogy a gazdaság legfontosabb posztjai (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat) állami tulajdonban maradtak, tere nyílt ugyanakkor a szabadpiacnak, az egyéni …

Érdekel a cikk folytatása? »

A gazdaság új életfeltételei a térség országaiban

Protekcionizmus A korábbi területi-gazdasági egységek felbomlása és a különböző fejlettségi területek összekapcsolása új határok között – gyökeresen megváltoztatta a gazdasági élet feltételeit a térségben. A volt Monarchia területén hét önálló vámterület alakult. Minden ország igyekezett saját gazdaságát oly módon oltalmazni, hogy a nemzeti piacok védelmére behozatali és kiviteli tilalmak rendszerét …

Érdekel a cikk folytatása? »

A polgári demokratikus Csehszlovákia

Csehszlovákia demokratikus köztársaság volt, vezető személyiségei A polgári Tomás Masaryk elnök és Eduard Benes külügyminiszter. Masarykot 1935-ben bekövetkezett -halála után Benes követte az államfői tisztségben. Csehszlovákia A csehszlovák állam külpolitikai biztonsága a francia szövetségre és a kisantantra épült. 1920-21 folyamán ugyanis Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia létrehozták a közkeletűen …

Érdekel a cikk folytatása? »

Szerb vezetésű Jugoszlávia

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Szerbiának, a Monarchia délszlávok lakta területeinek (Krajna, Szlovénia, Horvátország és Szlavónia, Dalmácia), Magyarország déli, vegyes lakosságú vidékeinek (a Bácska és a Bánát egy része), valamint Montenegrónak és Macedóniának az egyesülésével jött létre. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1929-ben vette fel a Jugoszlávia nevet. Az új állam közéletét kezdettől fogva …

Érdekel a cikk folytatása? »