Napjainkban is élnek természeti népek a dél-amerikai esőerdőkben, jóllehet nem teljesen érintetlenül a civilizációtól. Nem ágyékkötőben járnak már, hanem nyugati ruhákban, fémedényeket és konyhai eszközöket használnak. Kézműves árut készítenek a turisták számára, míg mások a városba járnak vásárolni és eladni a portékát. Alig van már olyan természeti nép, amelyik az …
Érdekel a cikk folytatása? »Az esőerdők lakói Dél-Amerikában
Az amerikai esőerdők valaha a világ legfejlettebb civilizációinak adtak helyet, mint az inkáké az Andokban, a majáké vagy az aztékoké Közép-Amerikában. Ezek a népek nagy városokat építettek és magas szintre fejlesztették a mezőgazdaságukat és tudományaikat. Mindez megváltozott, amikor a tizenötödik-tizenhatodik században megérkeztek az európaiak. Becslések szerint 7-1o millió amerikai indián …
Érdekel a cikk folytatása? »Róma dombjai
Első információk között van az, amit az ókori Rómáról megtanultunk, hogy a város 7 dombra épült. A Quirinalis volt Róma felső középosztályának a lakóhelye. Ettől a dombtól délre feküdt a Forum Romanum, és tőle nyugatra helyezkedett el a Campus Martius. Valójában nem egy különálló domb volt, hanem egy régi vulkánkitörés …
Érdekel a cikk folytatása? »Törzsi ellentétek afrikában
Afrika a legszerencsétlenebb földrésze mai világunknak. Nemcsak azért, mert itt vannak a legszegényebb országok. (A világ legszegényebb országainak sorában az első hatból négy, a következő hatból is négy afrikai.) Talán még nagyobb baj, hogy elsősorban a lakosságnak számtalan törzs közötti megoszlása (akad ország, ahol 200 törzs van), a politikai küzdelemnek …
Érdekel a cikk folytatása? »A torinoi lepel
A torinoi lepel a római katolikus egyház egyik levitatottabb ereklyéje. A hiedelem szerint a mintegy 430 centiméter hosszú és 110 centiméter széles lenvászon lepel Jézus testének lenyomatát ábrázolja. Jézus alakjának képmása akkor kerülhetett a vászonra, amikor a keresztre feszítést követően ebbe a vászonba bugyolálták a testét. A leplet ma az …
Érdekel a cikk folytatása? »Amazónia
Az aranyban, olajban gazdag esőerdő vidékét közel negyven esztendeje 20-%-ban kiirtották. Tönkretevői gazdag brazil elit rétegből kerülnek ki. Főleg marhatenyésztést és szójatermesztést folytatnak a megritkított területeken, farmer gazdaságokban. A kormány emberei állandóan leplezik, figyelik az agresszív, illegális esőerdő irtóit, de csak helikopterrel sikerül a hatalmas vidéken garázdálkodókat feltérképezni, akik nagy …
Érdekel a cikk folytatása? »Buda és Pest várfala
A tatárjárás után Budát várnak, erősségnek építették. A latin nyelvű oklevelekben is várnak nem városnak nevezik. A várfal építését IV. Béla kezdte el. A későbbi korokban tovább építették, erősítették, magasították a falakat. Ma úgy mondanánk, hogy korszerűsítették. Közben a tüzérség fegyverei tökéletesedtek, és a régi falak nem nyújtottak elég védelmet. …
Érdekel a cikk folytatása? »Patagónia
Patagónia területén egykor lombos fák, édeni környezet terült el. Most úgy néz ki, mint egy kihalt pusztaság, a világ végének is nevezik ezt a vidéket. A téli fagy után megárad a hó, néhol a sziklákon vízesés-szerűen ömlenek le, majd kis tavakká oszlik szét a víztömeg. Megérkeznek a kopárságban is túlélő …
Érdekel a cikk folytatása? »Karikagyűrűk
Az ujjunkon viselt ékszer régóta létező hagyományos jelképe a férfi és nő közötti szövetségnek. A karikagyűrű az emberiséggel szinte egyidős, minden kultúrában megtalálható, mint a szerelem, a végtelenség, és legfőképp a hűség emblémája. A lánykérés hagyományosan egy leánykérő gyűrűvel történik, ami azonban nem azonos a karikagyűrűvel, az „csak” az eljegyzési …
Érdekel a cikk folytatása? »Válás után egyedül
Sokan bizonytalannak érzik a jövőt, a mai napot és a holnapot, nem tudják mi lesz. A válás eleve egy pszichés megterhelés, igénybe veszi az embert testileg-lelkileg-idegileg, minden másképp működik. Időbe telik, míg az ember megtanul újra élni, bízni az emberekben. Talán ez a legnagyobb veszteség, bizalomhiány a másik ember hiányában, …
Érdekel a cikk folytatása? »