Az ember ahhoz, hogy mondanivalóját kifejezhesse, kimondott szavain túl számos más kifejező eszközt is használ. Ez így van a vallás terén is. A keresztény ember számára az Istenhez való tartozásnak a kifejezése különféle gesztusokhoz (kézmozdulatok, testtartások) köthető. Ezek közé a gesztusok közé tartozik a keresztvetés, amely egy ősi keresztény liturgikus …
Érdekel a cikk folytatása? »A hinduizmus- a karma törvénye
A karma törvénye a sors törvényének kiterjesztése, de nem áll azzal ellentétben. A karma törvénye kifejti az emberi életben megmutatkozó ok-okozati összefüggéseket. Ez a törvény vonatkozik a múltra, a jelenre, a jövőre is. Mindenki saját múltjának eredménye, és ez az, amit a sors törvénye deklamál. A karma továbbmegy a sors …
Érdekel a cikk folytatása? »A Hinduizmus- a sors törvénye
Az ember pillanatnyi állapota múltbéli gondolatainak, vágyainak és tetteinek következménye. A múltbéli aktivitás az ok, a jelen állapot pedig az okozat. Az indiai bölcseletekben ezt a hatásmechanizmust nevezzük sorsnak. A jelen állapot, helyzet tehát múltbéli okok okozata. A múlt eseményeit nem változtathatjuk meg, nem befolyásolhatjuk. Az okban megnyilvánuló okozatot ennek …
Érdekel a cikk folytatása? »A hinduizmus-az ÓM
Az ÓM a Brahman szimbóluma. Ez a betűkombináció egyben a hindu világnézet jelképe is. Az óm az örök idea szimbóluma, amely az anyagi világban a hang formáját ölti, azzal irható körül. Az „óm” a mindenségben megnyilvánuló harmónia, egység hangja. Három hangból áll össze:A-U-M hangokból. A szanszkrit nyelvtan szerint, ha az …
Érdekel a cikk folytatása? »A hinduizmus-Krisna
Krisna, Vishnu hetedik, ahogy az indiai bölcselet mondja,”dinamikus” inkarnációja. Krista avatár. Az avatár olyan isteni megnyilvánulás, megtestesülés, aki születése pillanatától kezdve tisztában van eredetével, származásával. Talán Krisna az az isteni megnyilvánulás, akinek személyisége az indiai hétköznapokra a legnagyobb hatást gyakorolta. Nincs olyan ága az indiai kultúrának, az életnek, ahol ne …
Érdekel a cikk folytatása? »A hinduizmus-Ganésa
A szanszkrit Ganah szótő jelentése: sokaság, sokrétűség. Az isa jelentése: úr. Ganésa jelentése: mindenki ura, a sokrétűség ura. Ganésa a Trimurti isteni háromságnak, Sívának első fia. Síva gyermeke az, aki felismerte, azonosította magát a legmagasabb tudat állapotával, aki felismerte énjében a mindenütt jelen lévő istenséget- az Atmant- és aki, vállalja …
Érdekel a cikk folytatása? »A hinduizmus-Natarádzsa
A mitológiai Mahásivarátri alkalmával Síva előadja a teljes megértés, a megvilágosodás,az önfelismerés táncát. Ebben a táncoló helyzetben Síva neve: Natarádzsa. A tánc a teljes önfelismerés felett érzett extatikus örömöt szimbolizálja. Olyan állapot ez, amelyben az Én túllépett az ember három tudatállapotán, a mélyalvás, az alvás és az ébrenlét tudati állapotain. …
Érdekel a cikk folytatása? »A hinduizmus- Síva
Síva az isteni szentháromság, Isvara, a Trimurti egyik (sorrendben utolsó) alakja. Két attribútummal látja el a hindu hagyomány, ő a pusztító, de egyben a megújító is. Síva feleségének neve Umá. Umá a prakritit, az anyagot, az anyagvilágot, a mulandó természetű anyagot jelképezi. Síva házassága azt szimbolizálja, hogy a pusztítás csak …
Érdekel a cikk folytatása? »A hinduizmus-Vishnu
Vishnu, Isvara, az isteni hármasság középső alakja, a fenntartó. A két másik erő a teremtés és a pusztítás között a világ megnyilvánult létezésének, változásának erejét testesíti meg. Ő a megőrző, az óvó princípium. Vishnu felesége Lakshmi, a gazdagság istennője. Ennek jelképes értelme: a fenntartás, az eltartás, az életben tartás velejárója …
Érdekel a cikk folytatása? »A hinduizmus-Brahmá
Brahmá a Trimurti, Isvara első megnyilvánulása, a teremtő. A megnyilvánult világ kettőssége a megnyilvánulatlan Brahmanból származik. Brahmá a teremtéssel, a kettősség megalkotásával feladatát bevégzi és visszahúzódik mindaddig,, míg egy új teremtés hajnalán ismét meg nem nyilvánul. Brahmát általában négy fejjel ábrázolják, amint egy lótuszvirágon ül. Négy karja van. Egyik kezében …
Érdekel a cikk folytatása? »