Kezdőlap / Társadalom / Történelem (page 2)

Történelem

A kőkorszaki kenyér és sör

A kenyér és a sör egyaránt gabonából készül. Vadbúzából és árpából már a kőkorszakban készítettek kenyeret. A sör eleinte talán a korai kenyérkészítés mellékterméke volt, ám azt nem tudjuk, vajon a gabonát azért kezdték el termeszteni, mert szükség volt a kenyérre, vagy, mert jó íze volt a sörnek. A régészeti …

Érdekel a cikk folytatása? »

Ősemberi barlangrajzok

A dél-franciaországi és a dél-spanyolországi barlangrajzok még a modern villanylámpa fényében is homályosnak tűnnek. Azok a kőkorszaki mesterek, akik i.e. 30 000 és i.e. 10 000 között élethű állatokat rajzoltak a barlangok falára, még nappal is szinte teljes sötétségben dolgoztak. Vannak olyan rajzok,amelyek nagyon messze vannak a barlang nyílásától: a …

Érdekel a cikk folytatása? »

A középkori várak ostroma

A középkori várak vaskos, tömör falai sokszor leküzdhetetlen akadályt jelentettek az ostromlók számára. A 14. század előtt, amikor Európában még nem ismerték a lőport, a várostrom nehéz, és hosszadalmas feladat volt. Ha elegendő idő állt a támadok idejére, akkor a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy körülzárták a várat, és addig …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Német megszállás – A háború végső szakasza Magyarországon

Az ország megszállása A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. Hitler tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól, és nem engedhette, hogy Magyarország kiválásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944. március 19-én német csapatok szállták meg az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki …

Érdekel a cikk folytatása? »

Horthy Miklós kísérlete a háborúból való kilépésre

Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belülre került. 25-étől román támadások érték a Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt. Horthy kormányzó, az átmeneti német hatalmi megingást kihasználva, 29-én Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormányfő legfőbb feladata az ország …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Voronyezsi katasztrófa

A külpolitikában Kállay nem akart új kötelezettségeket vállalni a németek oldalán, de a régieket teljesítette. 1942 áprilisában megkezdődött a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra. A katonák kimerülve érkeztek, mert a szovjet partizánok megrongálták a vasútvonalat és így ezer-ezerötszáz km-t A 2. magyar gyalog kellett megtenniük. A honvédség feladata az …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kállay „Hintapolitikája”

A voronyezsi katasztrófa és az 1943 júliusi olaszországi fordulat hatására titkos tárgyalások kezdődtek az angol-amerikai szövetségesekkel, miközben a kormány szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette Németországgal szemben. Ennek eredményeképpen 1943 szeptemberében előzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A megállapodás szerint a fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon előrenyomuló angol-amerikai csapatok Magyarország …

Érdekel a cikk folytatása? »

Háborús gazdasági viszonyok

A lakosság jelentős hányada nem érezte a háborúba lépés teljes súlyát. A rendszer az országgyarapítás sikerei következtében komoly tömegbázissal rendelkezett. Általános volt a kormányzó személyébe vetett bizalom. A lakosság többsége passzívan tudomásul vette az egyre sűrűbben megjelenő zsidóellenes és más, a szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket. A kormányzat pozícióit erősítette a háborús …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Sztójay-Kormány intézkedési (deportálás)

Sztójay kinevezése után az államgépezet kiszolgálta a németeket. Horthy jóváhagyásával kiküldték a szovjet frontra az l. magyar hadsereget. Az államapparátus szakszervezetek kormánybiztosi ellenőrzés alá kerültek. Betiltották az Magyar deportált zsidók Auschwitzban összes náciellenes sajtóterméket és törvényen kívül helyeztek minden baloldali ellenzéki pártot. A fegyverkezés és a haditermelés irányítására német megbízottat …

Érdekel a cikk folytatása? »

A zsidóság deportálása

Naponta 3000 emberrel haladt át Kassán a vonat Auschwitz felé. A lezárt ablakú marhavagonokba 70-75 embert zsúfoltak be. A kocsikat leólmozták, s csupán egy szögesdróttal behálózott rés maradt nyitva. A kocsiban mindössze egy vödör ivóvíz és a testi szükségletek elvégzésére egy másik vödör állt rendelkezésre. Először a visszacsatolt területek zsidóságát …

Érdekel a cikk folytatása? »