Történelem

Az első pesti irodalmi szalon –Beleznayné háza- eszméje talán Schedius Lajos irodalmi társaságában fogalmazódott meg. A Schedius-ház vacsoráin az oldott, és barátságos beszélgetés a tudomány, az irodalom, és a politika dolgairól németül, vagy latinul folyt. Kármán József biztosan állította, hogy az irodalom fényes otthonra találna a gazdag özvegy tábornok né, …

Az 1790-es évek elején járunk, Pesten, ahol pörög az élet. Sokan úgy tartják, hogy még nagyon sokáig nem fog úgy Pest az európai városok közé tartozni, mint akkor. Egyetemek tanárai, politikusok, papok, és művelt hivatalnokok különböző olvasókörökben, kávéházakban, és könyvtárakban keresik egymás társaságát. Mindennaposak az ünneplések, nagy vacsorák, baráti társaságok …

A Lillafüredi kisvasút eredeti funkciója a kezdetekben nem a személyszállítás volt, hanem a különböző fa anyagok, és egyéb ipari munkákhoz használható eszközök, alapanyagok szállítása. A forgalom lebonyolítására eredetileg két MÁVAG gyártmányú négytengelyes gőzmozdonyt állítottak üzembe, melyet még három darab, hasonló típusú követett. Ők 1972-ig voltak üzemben. 1924-ben két darab, Ganz …

Minden miskolci számára a mai napig jelkép a Lillafüredi kisvasút. Sokan nem tudják, vagy talán nem is érdekli őket, hogy valójában mi is volt az elsődleges célja a régebbi időkben. Manapság mindenki úgy tekint rá, mint turistacsalogató látványosságra, vagy mint egy szórakoztató vonatra, bár nem tudják, valójában mennyi csodálatos ipari …

Lázár Vilmos Torontál megyei Nagybecskerek-en (mai Szerbia területén) született 1815-ben. Örmény származású magyar nemesi családban született, gyerekkoráról nem tudni, sokat mert nem maradtak fenn adatok. 1834-től Knezic alakulatában, a 34. gyalogezredben szolgált majd később Ferdinánd császár 1. huszárezredében hadnagyi kinevezést nyert. Későbbiekben otthagyta a katonai pályát rangja megtartása nélkül, és …

A második világháborúban résztvevő vadászgépek mind más-más dolgokban különböznek. Egyiknek a repülési tulajdonságai, másoknak a fegyverzete múlja felül a másikét, egyszóval összefoglalva nagyon nehéz megállapítani, melyik is volt a kor legkiválóbb harci gépe. Minden ország próbálta saját legkiválóbb harci repülőjét elkészíteni, pénzt és energiát nem sajnálva, hogy uralni tudja a …

A kelták körülbelül Krisztus előtt 350-ben érkeztek az ír szigetre, bár egyes történészek szerint ez korábban történt. Régészeti leletek bizonysága szerint, azonban nem valószínű, hogy a kelták Írország őslakosai. A dolmenek, kőasztalok nagy valószínűséggel az őslakosok hagyatékai. A keltákat a közös nyelv, szokások és a vallás tartotta össze, nem pedig …

Az 1543-ban, a Tanegashima szigetére sodródott portugálok közvetítésével került először puska Japánba. Ez jelentős változást idézett elő a Hadakozó Fejedelemségek korának harcászatában. A íj szerepét – melynek technikájában eddig egymással versengtek a busik – most átvette a hasonlóan lőfegyverként működő puska. A japánok az eredetileg is praktikus, európaiaktól átvett puskát …

Mijamoto Muszasi: A középkor végén nagy harci tapasztalattal rendelkező kardvívó mesterek tűntek fel, akik megalapozták a kard Edo-kortól megfigyelhető diadalútját. Ezeket a harcosokat kengónak (kardvívó mesterek) nevezzük, közéjük tartozik az előbbiekben bemutatott Cukahara Bokuden és Saitó Denkibó is. A leghíresebb kengó Japánban mégis Mijamoto Muszasi. Azt mondhatjuk, hogy Cukahara Bokuden …

A curugi rendkívül fontos szerepet tölt be a japán mítoszokban, amelyekben két isteni kardot említenek: a Fucu-no-mitama-no-curugit és a Kuszanagi-no-curugit. A Fucu-no-mitama-no-curugi önmaga is kami (isten). Nem más, mint „az ország átengedésének mítoszában” a földi világot meghódító követ, Takemikazucsi. Amikor Takemikazucsi Ókuninusitól az ország átengedését követelte, egy kardot fejjel lefelé …