Történelem

A második világháború alatt a fegyveres erőkben szolgálók és a civil lakosság között – az amerikai kontinenstől eltekintve – a különbség lényegében megszűnt. A polgári népességből a légiháborún és az áthaladó hadműveleteken kívül sokmillió áldozatot szedett a tömeges megtorlás, amit ellenállás, „engedetlenség és hűtlenség” esetén alkalmaztak a megszállók. Míg az …

A nők olyan munkákat is elvégeztek, amelyek addig kifejezetten férfiszakmáknak számítottak. Újdonságot jelentett a házasságban élő nők munkavállalása, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Az Egyesült Államokban a legjelentékenyebb beavatkozást a hagyományos életmódhoz képest az jelentette, hogy az állami beavatkozás az élet minden területére kiterjedt, a munkavállalástól a táplálkozáson át a …

Az emberek életén, népek, nemzetek sorsán kívül az egész emberiség jövője, a haladás és a humánum pusztulása vagy továbbélése volt a háború tétje. A fasizmus győzelme leszámolást jelentett volna a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia eszményei jegyében a nagy francia forradalom óta elért vívmányokkal és kialakult életvitellel. A világméretű …

Bár az egyes országokban különböző uralmi formákat építettek ki, az alapvető cél mindenütt azonos volt, az erőforrások és az emberanyag maximális kizsákmányolása a német hadigazdaság szolgálatában. Ezekből az országokból a szó legszorosabb értelmében mindent kipréseltek, mit sem törődve népeik sorsával. Sok helyen éhínség uralkodott. 1944-ben hétmillió rabszolgamunkás robotolt a Birodalomban. …

A „végső megoldás” megvalósításában részt vett a német államapparátus és a nemzetiszocialista párt. A zsidóság kiirtásának gyakorlati kivitelezése a Hitlernek személyesen elkötelezett fegyveres pártalakulat, az SS feladata volt. Az SS jelszava, „Becsületem a hűség!” – azt jelentette, hogy nincs olyan vezéri parancs, amelynek teljesítését akárcsak fontolóra is vennék; bármit vakon …

„1943 februárjában… 4 krematórium volt üzemben. A krematóriumok három részből álltak: a) égetőkemencék, b) fürdőcsarnokok, c) gázkamrák. A kemencék központjában egy magas kémény emelkedett, körülötte 9 db 4 nyílású kemence épült. Minden nyílásban három normál holttest fért el, ezek kb. másfél óra alatt égtek el. A kemencék kapacitása naponta 2000 …

A németek terrorral akarták elfojtani az ellenállást. Általánosan elterjedt a túszok szedésének és kivégzésének gyakorlata. Sűrűn megtörtént, hogy a németek teljesen elpusztították lakosaikkal együtt azokat a helységeket, amelyek, akár ártatlanul is, az ellenállás támogatásának gyanújába keveredtek. Ez történt a csehszlovákiai Lidicével, az olaszországi Boves-szel, a franciaországi Oradour-ral és szovjet falvak …

A Kurszki csata és következményei 1943 márciusában a szovjet téli offenzíva eredményeként létrejött az ún. kurszki kiszögellés. A német hadvezetés azt tervezte, hogy ebben a kb. fél Anglia nagyságú zsákban egyidejű északi és déli támadásokkal megsemmisíti a szovjet erőket, és visszaveszi a kezdeményezést. A szovjet vezérkar úgy döntött, hogy csapatai …

Az angolszászok tengeri és légi fölényük birtokában 1944 nyarára hatalmas mennyiségű hadianyagot halmoztak fel Angliában, és óriási hadsereget készítettek fel a partraszállásra. Mesterséges (előregyártott) kikötőket építettek, melyek az átkelés után igen hamar üzemelni kezdtek. Tenger alatti olajvezetékeket fektettek le, így az előnyomulást üzemanyaggondok nem lassították. A náci propaganda a francia …

A csendes-óceáni hadszínteret 1943 őszén az amerikaiak kettéosztották. Nimitz tengernagy a Csendes-óceán középső részén, a legrövidebb úton közeledett flottájával, légierejével és tengerészgyalogságával Japán felé, míg MacArthur tábornok az óceán délnyugati részéről kiindulva új-Guineát és a Fülöp-szigeteket célozta meg. 1943 őszén mindkét irányba, lényegében egy időben indult meg az offenzíva. 1944 …