Történelem

A szövetséges csapatok már Németország háború előtti határaihoz közeledtek, de még mindig igen számottevő német haderővel kellett szembenézniük. Kb. 7,5 millió német katona állt még fegyverben. A keleti fronton 1945 januárjában a németek feladták Varsót és a sziléziai iparvidéket, majd a hónap végén Zsukov seregei átlépték az 1938-as német határt. …

Nem a Jaltában elfogadott döntések szolgáltatták ki az érintett államokat a Szovjetuniónak. A szovjet hadsereg jelenléte, amely a koalíciós háború eredménye volt, tette lehetővé Sztálinnak, hogy a jaltai határozatokat tetszése szerint, a szovjet érdekek alapján értelmezze. Gyakorlatilag csak a lengyel határokra vonatkozó állásfoglalást valósította meg, azt is tágan értelmezve, Németország …

Németország kapitulációja „Az orosz csapatok kétségkívül le fogják rohanni egész Ausztriát, és be fognak vonulni Bécsbe. Ha Berlint is elfoglalnák, illetéktelenül beléjük vésődnék az a benyomás, hogy a közös győzelemhez való hozzájárulásuk túlsúlyban volt. Nem szülhet bennük ez a tény olyan lelkiállapotot, amely majd a jövőben súlyos és félelmetes nehézségeket …

Az európai háború befejezése után ismét időszerűvé vált a nagyhatalmak vezetőinek tanácskozása. A németországi Potsdamban 1945. július 17augusztus 2. között megrendezett konferencián Angliát július 28-ig Churchill, majd a választásokon győztes munkáspárti kormány miniszterelnöke, C. R. Attlee képviselte, az Egyesült Államok nevében Harry S. Truman, az április 12-én elhunyt Roosevelt utóda …

1945. július 26-án a Japánnal hadban álló nagyhatalmak Potsdamból felszólították a japán kormányt a fegyverletételre. 1945. augusztus 6-án egy amerikai B-29-es repülőerőd atombombát dobott Hirosima japán városra, amely teljesen elpusztult és mintegy 100 ezer ember azonnal meghalt. Augusztus 9-én pedig Nagaszakit érte atombomba-támadás, amelynek 35 ezer ember esett áldozatul. „Hirtelen …

Bárdossy politikájának csődje A hitleri villámháború kudarca már 1941 őszén óvatosabb magatartásra késztette Horthyt és Bárdossyt. A kormányzó leváltotta Werth Henrik vezérkari főnököt, aki a magyar fegyveres erők még nagyobb arányú bevetését szorgalmazta. A helyére kinevezett Szombathelyi Ferenc vezérezredes arra törekedett, hogy a frontra küldött csapatokat visszahozzák. A Gyorshadtest – …

A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek a hadbalépés után is megőrizték legalitásukat, ami egyedülálló jelenség volt Európának ebben a régiójában. Az adott törvényes lehetőségek között a legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott, támogatta az antifasiszta függetlenségi mozgalmat, és képviselte a munkásság gazdasági érdekeit. Az SZDP politikájának célja volt, hogy lehetőség szerint …

Kállay Miklós kormánya 1941-42 fordulójának eseményei megérlelték az uralkodó körök elhatározását, hogy a feltétlen németbarát Bárdossy Lászlónak távoznia kell. 1942 márciusában a kormányzó Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. Kállay olyan politikusként vált ismertté, aki a szélsőségekkel szemben a mérséklet, a németek iránti elkötelezettséggel szemben a sajátos magyar érdekek képviselője. Miniszterelnöksége …

Az 1930-as években Japán, Olaszország és Németország agresszív fellépése folytán számos területen megrendült az I. Világháborút követő rendezésekkel kialakított status quo. A változtatások sok helyütt túlmutattak a békeszerződések revízióján. Japán 1931-ben elfoglalta Mandzsúriát, majd 1937-ben háborút indított Kína ellen, s az ország egész tengerparti sávját megszállta. Olaszország 1935-ben megtámadta és …

A sokistenhívő (politeista) görög vallás istenei nem egyszerre, s nem is egy helyen alakultak ki. A bevándorló akháj pásztorok istene volt Zeusz, a villámokat szóró későbbi főisten, s az itt élő földművelő pelaszgok termékenységistene lehetett Gaia. Vettek át isteneket Kis-Ázsiából, mint Kronoszt, vagy Apollónt. A totemizmus maradványai is fellelhetőek, hiszen …