Történelem

„A cím- és rangkórság Magyarországon általános jelenség, és az a mód, ahogy ma életben van, az úrhatnámság és szolgalelkűség tipikus megnyilatkozása. Saját címüket az emberek csak lefelé használják, de egyenrangúak egymás között általában sohasem. Ez mutatja a címek igazi értékelésének hiányát és a hozzáfűződő tisztelet őszinteségében fogyatékos voltát. A magasabb …

A középosztály sokfajta eltérő élethelyzetű, indíttatású, és igen különböző életszínvonalú csoportokból tevődött össze. A dzsentri eredetű bürokrácia és értelmiség, továbbá a középbirtokosság alkotta a kor szóhasználatában „úrinak” vagy „történelminek” nevezett középosztályt. Jelentősebb volt a gazdasági ereje és magasabb az életszínvonala a középosztály másik elemének, a városi középtulajdonos tőkéseknek, de társadalmi …

A nagytőke Magyarországon mintegy félszáz család kezében összpontosult. Köztük találjuk az ipari, a bank- és a kereskedelmi tőke képviselőit. Nagytőkések Érdekeiknek, akaratuknak nem a miniszteri bársonyszékek megszerzésével, sokkal inkább egyes állami és társadalmi intézmények, szervezetek kézben tartásával szereztek érvényt. Ilyen volt pl. a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, a Gyáriparosok Országos …

A Magyar uralkodó osztályok A tényleges gazdasági és politikai hatalmat az arisztokrácia és a nagytőkések gyakorolták. Az arisztokrácia a konszolidáció után gazdasági hatalma és történelmi tradíciói folytán a politikában fontos szerepet játszott. Többségében mélyen konzervatív volt. Fontos pozíciókat szerzett az ipari és a banktőke világában is. A nagybirtokos arisztokrácia érdekképviseleti …

A foglalkozási és települési arányok változásán túlmenően érzékelhetően megváltoztak az életviszonyok is. Eltolódott a házasodási életkor és növekedett a házasság előtt felnőtt korban eltöltött évek száma. Ez a férfiak-nők viszonyának és kötelezettségeinek átértékelését vonta maga után. Bár jogszabályok még nem rögzítették, előrehaladt a nők emancipációja. Létrejöttek a csak nőkre orientált …

A bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumínium kohászat megindulása és gyors felfutása, valamint a villamosenergia termelés négyszeresre növekedése 1921 és 1938 között jelenős, eredmény volt. Ebben az időben épült a tatabányai, a bánhidai és az ajkai erőmű. Az 1930as évek elejére befejeződött a …

Az évtized közepétől Európában mérsékelt konjunktúra bontakozott ki. Magyarországon ez mindössze három évre, az 1926-29 közötti időre korlátozódott. A termelés 1927-re végre elérte a háború előtti szintet, és 1929-ben kissé meg is haladta azt. Buenos Airesben kihajózzák a Ganz motorkocsikat, amelyek az Andokban közlekedtek (1939) A mezőgazdaság lényegében az egész …

A gazdaság újjászerveződése Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megváltoztak a magyar gazdaság létfeltételei. Gazdasági kapcsolataiban a Duna menti országok szerepe általában csökkent, ami rontotta a magyar mezőgazdaság értékesítési esélyeit. A térség országai a századfordulón Európa legfőbb élelmiszerszállítói közé tartoztak. A világháború után nem tudták megtartani nyugat-európai piacaikat. Míg a háború …

A keresztény-nemzeti ideológia nemzeti tartalmát az aktualizált Szent István-i állameszme jelentette. E szerint Magyarország nem szűkülhet le a magyar etnikum által lakott területekre. Magában kell foglalnia a Kárpátmedence valamennyi népét, amelyek vezetésére a magyar nemzet hivatott. Mindez igazolta a történelmi Magyarország helyreállítására, a trianoni békeszerződés teljes revíziójára irányuló nemzeti célkitűzést. …

Az 1930-as népszámlálás adataiból: A zsidóság rendkívül nagyfokú polgárosultságára utal, hogy míg az ország lakosságának 67%-a még falvakban élt, a zsidóság már zömében városlakó volt. Budapesten és a 10 törvényhatósági városban, ahol az ország lakosságának 20%-a élt, lakott a zsidóság 56%-a. Míg a zsidók az ország lakosságának 5,1%-át tették ki, …