Tudomány

A csillagok a hideg és sűrű csillagközi felhők gravitációs összeomlása révén keletkeznek. Ezek a felhők főként molekuláris hidrogénből állnak. A nagyobb felhők összehúzódásuk közben feldarabolódnak (fragmentálódnak), így kezdetben egymás közelében tartózkodó, egymás testvéreinek tekinthető protocsillagok alakulnak ki. Némelyek olyan közel vannak egymáshoz, hogy a gravitáció egymáshoz köti őket. Az összehúzódás …

A látható fény hullámhosszain sűrű gáz- és porrétegek takarják el a Tejútrendszer középponti vidékét. Az égbolt legfényesebb rádióforrása, a Nyilas (Sagittarius) csillagképben azonban éppen a Tejútrendszer középpontja irányában látszik. Ez a Sagittarius A néven ismert rádióforrás két részből áll. A Sagittarius A keleti része egy ionizált gázból álló buborék, vélhetően …

A Nap a tejútrendszert, egy viszonylag nagy spirálgalaxist felépítő, mintegy kétszázmilliárd csillag egyike. A Tejútrendszer kialakulása körülbelül 13,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött. A tejútrendszer belülről nézve – ahol mi vagyunk – az égbolton végighúzódó, csillagokból álló, fényes sávnak látszik. A Tejútrendszer szívében egy fekete lyuk helyezkedik el, melynek tömege körülbelül …

A Cerest 1801-ben véletlenül fedezte fel Guiseppe Piazzi, az olaszországi palermói obszervatórium igazgatója, amikor egy állócsillagokról készülő katalóguson dolgozott. Az egyik „csillag” az éjszaka folyamán elmozdult, és kiderült, hogy ez lett az első ismert kisbolygó. Egy bő évszázaddal korábban Johannes Kepler már észrevételezte, hogy a Mars és a Jupiter pályái …

A közelmúltban nagyon elterjedtté váltak a régi videomagnók. Nem is lehetne szinte utána járni, hogy hány fajtát dobtak piacra belőlük. A nagy áttörést abban az időszakban az jelentette, hogy nem csak a hangot lehetett lejátszani valamint rögzíteni, hanem mindkettőt, ráadásul egy időben. Fantasztikus lehetőségeket nyitott meg ez a készülék az …

A köznyelvben hullócsillagnak nevezett meteorok valójában fényt sugárzó anyag által okozott egyenes vonalak az égbolton, amelyeket üstökösöktől vagy kisbolygóktól származó, és a Föld légkörébe jutó, gyakran egész kicsiny, porszerű törmelékdarabok, meteoroidok okoznak. Naponta kb. 1 millió látható meteor tűnik fel. Ha a meteor nem pusztul el teljesen a légkörben, a …

Azoknak az egyedeknek, melyek egyazon faj tagjai szükségük van arra, hogy valamilyen információt cseréljenek, tehát kommunikáljanak. Számukra ezt egy jelrendszer biztosítja, melynek részei a szaglás, látás, hallás. Az állatok egymás közötti hírközlését, információcseréjét nevezzük az állatok kommunikációjának. Ez alapvető feladatot tölt be a létfenntartásban, meghatározza a fajra jellemző magatartást. Viselkedést …

A kisbolygók (más néven aszteroidák) egy a Földnél négyszer nagyobb tömegű kőzetbolygó sikertelen kialakulásának maradványai. Száraz, poros objektumok, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy légkörük legyen. Eddig több mint 200 000-et fedeztek fel, bár becslések szerint egymilliárdnál is több létezik. Az aszteroidát felfedező csillagász joga, hogy azt elnevezze. A legtöbb aszteroida …

A Naptól számított 6 és 12 milliárd km között terül el a Kuiper-öv, amely egy üstökös szerű testekből álló, lapos korong. Bár ennek létezését már 1943-ban felfedezte Kenneth Edgeworth ír csillagász, és 1951-ben Gerard Kuiper, létét csak 1990-es években erősítették meg, amikor felfedezték az 1992 QB1-nek nevezett objektumot. 2002-ig több …

A Nap látható felszíne a fotoszféra. Ez a mintegy 100 km vastag plazmaréteg (ionizált gáz) szemcsézettnek vagy buborékosnak látszik. A szemcsék, amik csaknem 1000 km átmérőjűek, a könvekciós cellák felső rétegét képezik. Ezek szállítják felfelé a forró plazmát a Nap belsejéből. A fotoszféra másik jellegzetes jelenségei a napfoltok, amelyek hűvösebb …