Tudomány

A tudat mint jelenség nem a szervezethez, hanem a személyiséghez tartozik; nem a biológiai, hanem a megismerő rendszerekben fordul elő. Nem más mint szimbólumokból és jelentésekből avagy jelentésmotívumokból álló komplexumok rendszere. Egyes polgári pszichológusok a tudatot felfoghatatlan csodának tekintik. Mások úgy jellemzik mint az „Énünket” érő külső benyomások átélését. Az …

Fessard szerint a tudat funkciója nem más, mint az élettapasztalat integrációja, a nem-tudatos jelenségek egyesítése. Olyan nézetekkel is találkozhatunk, amelyek a tudatot az ébrenlét állapotával azonosítják. Így Kleitman úgy jellemezte a tudatot, mint egy függőleges egyenest, amelynek kiindulópontját az alvó újszülött zérus-állapota alkotja, s amely innen tart felfelé a felnőtt …

A tőkésországok pszichológusai és fiziológusai közt egyáltalán nincs összhang a tudat problémájának általános megközelítését illetően, amint ez világosan megnyilvánult az utóbbi évek nemzetközi kongresszusain. Találkozhatunk olyan véleménnyel, hogy a tudatot általában nem lehet szigorúan meghatározni. Ennek képviselői igyekeznek megszabadulni tőle, mint nem tudományos jellegű fogalomtól. Így például az orvos-pszichológus Rapoport …

A pragmatizmus reakciós jellege politikailag is kifejezésre jut a politikai kalandorságnak, az imperialista burzsoázia agresszív tendenciáinak és törekvéseinek igazolásában. A neotomizmus – amely Aquinói Tamást követve a filozófia feladatát annak szükségességében jelöli meg, hogy mindent világos hierarchiába rendezzünk el -„a világegyetem globális és optimista koncepciójára” támaszt igényt. A neotomisták számára …

A többi csillaghoz hasonlóan a többes rendszerek tagjai is fejlődnek. A kettős rendszer tagjai fősorozati csillagokként kezdi életüket, ilyenkor egymás körüli pályájuk szabályos, fedéseik kiszámíthatóak. Évmilliók elteltével azonban a csillagok bejárják a magányos csillagok szokásos fejlődési útját, így olyan rendszer jön létre, amelyek tagjai merőben különböznek egymástól. Egyik példa erre …

A Tejútrendszer legtöbb csillaga kettős, vagy többes rendszer tagja – a Naphoz hasonló magányos csillagok sokkal ritkábbak. A legtágabb rendszerek tagjai évszázadok alatt járják körbe közös tömegközéppontjuk körüli pályáikat, míg a legszorosabb rendszerek keringési periódusa néhány óra, és a két csillag néha olyan közel van egymáshoz, hogy még egymás alakját …

A többszörös rendszerek azok a csillagcsoportok, ahol két vagy több csillagot kölcsönös gravitációjuk tart össze. A két csillagot tartalmazó rendszereket kettős csillagoknak nevezzük. Bár kevés csillag tűnik többesnek, a Tejútrendszer csillagainak több mint 60%-a ilyen rendszerekhez tartozhat. A kettőscsillagok egymástól mért távolsága változhat, egymás körüli keringési periódusuk néhány órától évmilliókig …

A Szung dinasztia uralkodása idején, 1054 nyarán a kínai csillagászok feljegyezték, hogy a mai Bika csillagképben egy csillag hírtelen olyan fényes lett, mint a telihold. Vörös-fehér „vendégcsillagként” írták le, és két éven keresztül tudták megfigyelni, mire lassan elhalványodott. Feljegyzéseik szerint több mint három hétig még a nappali égen is látható …

A neutroncsillag a II. típusú szupernóva-robbanás egyik mellékterméke. A robbanás során a csillag külső rétegei lelökődnek, és csak egy rendkívül sűrű, kompakt, csaknem kizárólag neutronokból, emellett csekély mennyiségű protonból és elektronból álló csillag marad vissza. A neutroncsillagok tömege 0,1 és 3 naptömeg között lehet. E határ fölött a csillag folytatja …

A nyolcvanas években kidolgozott új diagnosztikai módszerek alkalmazása alapvetően új helyzetet teremtett a kora terhesség felismerésében. Egyfelől olyan különlegesen érzékeny immunológiai terhességi próbákat dolgoztak ki, amelyek a tíznapos (!) magzatot is képesek érzékelni. A megtermékenyítést követően az osztódó és a méh felé vándorló magzatkezdemény felszínén hamar kialakulnak azok a sejtek, …