Kezdőlap / Tudomány / A pszichikum idegmechanizmusai

A pszichikum idegmechanizmusai

A pszichikum anyagi szubsztrátumát az agy neurofiziológiai tevékenysége alkotja.
A normális pszichikus agyműködéshez az agy aktív ébrenléti állapotára van szükség, amelyet az afferentáció jelenléte, azaz számtalan, az érzékszervekből eredő idegimpulzusnak az agyba való áramlása biztosít és tart fenn. Ha nincs aflerentáció (mint például az agy mesterséges izolálásának esetében), az agy nem hoz létre pszichikus jelenségeket. Ismeretes annak az embernek a példája, aki égési sebek következtében elveszítette bőrfelülete nagyobb részének az érzékenységét, nem érzékelte többé sem a meleget, sem a hideget, sőt megsüketült és egyik szemére megvakult. Amikor ennek a betegnek eltakarták az ép szemét, elaludt.
Az agy ébrenléti állapotának fenntartásában és ezáltal a tudat világosságának szabályozásában fontos szerepet játszik a retikuláris formáció, amely a figyelem mechanizmusával van kapcsolatban. Dinamikája mindenekelőtt az agykéreg „cselekvés-készségét” befolyásolja.
A tudomány feltárta a pszichikus jelenségek reflexes természetét, és lehetővé tette, hogy a pszichikumot az aktív tevékenység olyan rendszereként fogjuk fel, amely a külvilág hatása alatt alakul ki. I. M. Szecsenov azt állította, hogy a lelki élet valamennyi tudatos és nem-tudatos aktusa – mechanizmusát (azaz megvalósításának módját) tekintve – nem más, mint reflex. A pszichikus jelenségek alapját alkotó reflex a visszatükrözés idegi mechanizmusa. A reflex-folyamat az ingerkeltő észlelésével kezdődik, az agykéreg idegfolyamataiban folytatódik, és a szervezet reaktív tevékenységében, elsősorban izommozgásokban ér véget.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kullancsról

A kullancsnak szerte a világon közel 800 faját ismerjük. Kis hazánkban eddig 42 féle fordult …

Hozzászólás