Tudomány

Az Europa jéggel borított, gömb alakú szikla, amelyet már 400 éve tanulmányoznak, de fondorlatos természete csak akkor derült ki teljesen, amikor a Galileo űrszonda 1996-ban megkezdte a hold tanulmányozását. Az űrszondát Galileo Galilei itáliai tudósról nevezték el, aki 1610 januárjában megfigyelte az Europát, és a róla elnevezett másik 3 holdat. …

A csecsemők szervezete átlagosan 65%-nyi vizet tartalmaz. Ahogy növekszünk, hízunk, testünkben a víz aránya csökken, felnőttkorú férfiaknál kb. 60%, nőknél 50%-ra tehető. A bennünk lévő víz mennyisége egyénenként csak kissé változik, ellenben a víztartalom, és a testtömeg aránya jelentős különbséget mutathat. Ez elsősorban a raktározott zsír mennyiségétől függ, mivel a …

Bár a Jupiter a legnagyobb tömegű bolygó, (318-szorosa a Föld tömegének), nagy térfogata következtében a sűrűsége kicsiny. Összetétele a Naprendszer bármelyik bolygóénál jobban hasonlít a Napéhoz. A Jupiter hidrogénje és héliuma légnemű állapotban van a bolygó külső részén, ahol a hőmérséklet kb. -110 °C. Közeledve a középponthoz a nyomás, a …

A Valles Marineris a legnagyobb alakzat a Marson, amelyet tektonikai erők hoztak létre. Ez a szurdokvölgyeknek olyan rendszere, amely több mint 4000 km-en keresztül húzódik, helyenként akár 700 km széles, és átlagosan 8 km mély. Hozzá képest Amerikában az arizonai Grand Canyon eltörpül: annak hossza csak tizedannyi, mélysége pedig csak …

A Mars felszíni alakzatait meteor becsapódások, a szél, vulkanikus és vetődési folyamatok alakították ki és formálták. Tudósok úgy vélik, hogy a Mars felszínén és alatta valamikor víz folyt, mely alakzatokat, pl. völgyeket és kifolyási csatornákat vájt ki a felszínen. A kráterek mintegy 3.9 milliárd évvel ezelőtt, egy intenzív meteorbombázási időszakban …

A Mars a négy kőzetbolygó közül a legtávolabbi. Rozsdás vöröses színe miatt „vörös bolygónak” is szokták nevezni, de nevét a rómaiak hadistene után kapta. Változatos földi alakzatai között találunk mély szurdokvölgyeket, de itt vannak a Naprendszer legmagasabb vulkánjai is. A Marsnak igen ritka légköre van, amelynek átlagos légnyomása a felszínen …

Noha a Hold tömege a Földének csak 1.2%-át teszi ki, a Hold a Naprendszer holdjai közül az ötödik legnagyobb. Teliholdkor egünkön a legfényesebb objektum a Nap után, és gravitációjának erős hatása van a bolygónkra. Azonban a Hold túl kicsi ahhoz, hogy vonzásával jelentősebb légkört tartson meg maga körül, és mivel …

A Vénusz a Naptól számított második bolygó, és a Föld Nap felőli szomszédja. A két bolygónak jóformán azonos a tömege és összetétele, mégis két nagyon különböző világ. A Vénuszt folyamatosan sűrű felhőtakaró borítja. Alatta félhomályban lévő, élettelen, bármelyik bolygónál melegebb, száraz világ terül el, perzselő felszínnel. Radarral áthatolva a felhőkön …

A Merkúr 4880 kilométeres átmérőjével a Naprendszer legkisebb bolygója, a Naphoz legközelebbi, és vasban leggazdagabb bolygó. Felszínén igen kellemetlenek a körülmények. Nincs holdja, és nemigen van védelmező légköre. Hőmérséklete napközben pokolian forró 430 Celsius fokig emelkedik, majd éjjel dermesztő, -180 Celsius fokra zuhan. Egyetlen másik bolygón sem találunk ilyen nagy …

Nem a Nap az egyetlen csillag, amelyet bolygórendszer vesz körül. Eddig 150 csillagot találtak, melyek körül bolygórendszereket találtak, és számuk évről évre nő. Naprendszeren kívüli bolygókat, vagy idegen szóval exobolygókat a legkülönbözőbb típusú és korú csillagok körül találtak, ami arra utal, hogy a bolygókeletkezés erőteljes folyamat. Az első, Naprendszeren kívüli …