Kezdőlap / Tag Archives: állatok (page 28)

Tag Archives: állatok

A Kaszpi tengeri kis hering és a Kizilaga hering

Kaszpi-tengeri kis hering Caspialosa caspia Jegyei: teste heringszerű, hasoldala erősen lapított. A testmagasság a teljes hossz egynegyede. Nagy, kerekded pikkelyei vannak. Felső állkapcsa erős középső bemetszéssel; az alsó állkapocs a szem hátulsó szegélyéig ér. A vomer fogazott. Több mint 90 (átlagosan 122) gyenge, vékony kopoltyútüskéje van. Színezete: hátoldala zöldesen vagy …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Fattyúhering és a Finta

Fattyúhering Alosa alosa Jegyei: teste nyújtott. oldalról lapított, kerekded pikkelyekkel. Oldalvonala nincs, feje csupasz. Hátúszója rövid, zsírúszója nincs (ez jellemző valamennyi heringfélére). Felső állkapcsán középen jól fejlett bemetszés van. Az alsó állkapocs a szem hátulsó szegélyéig ér (ez valamennyi Alosa és Caspialosa fajra jellemző). A vomeren (ekecsont) nincsenek fogak (ellentétben …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Visa és az Angolna

Viza Huso huso Jegyei: 11-15 sima, tüske nélküli hátvértje, 40-60 apró, egymástól elválasztott oldalvértje és 9-12 hasvértje van. Kúp alakú orra rövid és vaskos. Félhold alakú nagy szája a fej oldaláig nyúlik. Alsó ajka középen megszakított. Hosszú, oldalról lapított bajuszszálai (rojtokkal) visszahajtva a szájnyílásig érnek. Színezete.- hátoldala a sötétszürkétől a …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Sima tok és a Kecsege

Sima tok Acipenser nudiventris Jegyei: 12-15 hátvért, az első hátvért a test legmagasabb pontja; 55-66 oldalvért, 12-16 hasvért. Teste feltűnően vaskos, zömök, orra rövid, kúposan tompuló, alsó ajka egységes, középen nem szakad meg. Kerekded keresztmetszetű bajuszszálai a belső oldalukon rojtozottak. Színezete.- felül élőhelyétől függően hamuszürke, vörhenyesbarna vagy sötétbarna, oldalai világosabbak. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Közönséges és az Adriai tok

Közönséges tok Acipenser sturio Jegyei: cápa alakú testét 5 hosszanti sorban csontos vértek fedik. Hátúszója egészen hátul van, farokúszójának felső lebenye meghosszabbodott. Megnyúlt, fog nélküli szája alsó állású, előtte kereszt irányú sorban 4 bajuszszál helyezkedik el; orra lehet hosszabb vagy rövidebb. Az említett bélyegek valamennyi tokfélére (Acipenserinae) érvényesek. Az Acipenser …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Dunai és a Folyami igola

Dunai ingola Eudontomvzon mariae Jegyei: a felső állkapcsi lemez széles, mindkét oldalán egy-egy nagy foggal. Az alsó állkapcsi lemezen 5-10 (többnyire 7-8) fog van. A szájkorong csak kevés külső és belső ajakfoggal; az alsó részről hiányzik az Eu. danfordinál említett sertés rész. Az elülső nyelvlemez közepén nincs beszögellés, elülső peremén …

Érdekel a cikk folytatása? »

Tiszai ingola Eudontomvzon danfordi

Jegyei: a felső állkapcsi lemez széles, mindkét oldalon csak egy-egy foggal. Az alsó állkapcsi lemezen 6-10 fog ül. A szájkorong hegyes, belső és külső, körkörösen rendeződött ajakfogakkal, amelyek a korong alsó felén sertés részt képeznek. Az elülső nyelvlemezen nincs középső beszögellés, elülső peremén 13 fogacska ül, közülük a középső megnagyobbodott …

Érdekel a cikk folytatása? »

Nagy tengeri és a Kaszpi-tengeri ingola

Nagy tengeri ingola Petromyzon marinus Jegyei: teste angolnaszerű, páros úszói nincsenek. Szája kör alakú, szélein rojtszerű lebenyekkel. A test mindkét oldalán kopoltyúnyílás, homlokán páratlan orrnyílás van. Nyelve egyfajta fúrószerv, vaskos, fogazott. Két hátúszója egymás közelében helyezkedik el. A felső állkapcsi lemez keskeny, 2 foggal, az alsón 7-8 fog van. A …

Érdekel a cikk folytatása? »

A lila béka – a föld alatti béka

A lila béka (Nasikabatrachus sahyadrensis) ősi jellegű békaféle egy élő kövület. Eredete 130 millió évre vezethető vissza. Maga ez a béka faj ősi, azonban csak 2003-ban fedezték fel. Latin nevét érdekesen megnyúlt orráról kapta, nasika szanszkritül orrot jelent. Különlegessége, hogy a lila béka nem ugrik, hanem szalad és nem brekeg, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A leonbergi

A leonbergi német eredetű fajta, a kitenyésztője Heinrich Essig, Leonberg város tanácsosa volt, aki keresztezett egy fekete-fehér újfundlandi szukát egy bernáthegyi kannal. Később pedig Pireneusi-hegyi kutyával. Ez a keresztezés egy nagyon nagy, túlnyomórészt hosszú, fehér szőrű kutyákat eredményezett. Essig végső célja egy oroszlánhoz hasonlatos kutya kitenyésztése volt. Az első, valóban …

Érdekel a cikk folytatása? »