Tag Archives: barna

Jegyei: igen nagy, erőteljes béka, teste széles, robusztus. A hímek 15 cm-esnél is nagyobbra nőnek. A hatalmas nőstények testhossza a 20 cm-t, hátsó lábuk a 25 cm-t is elérheti. Ezek akár 600 g-ot is nyomhatnak. A zöld békákkal szemben, amelyekkel a kisebb ökörbékákat esetleg össze lehet keverni, ez utóbbiak hátán …

Életmódja: az ökörbéka kifejezetten magányos állat, még a párosodás idejére sem csoportosul, kórusokat sem alkot. Messze hangzó, tompa kiáltásával jelzi, hogy a terület foglalt. A betolakodó hímeket a tulajdonos igyekszik elűzni. Az ökörbéka hangját meleg, szélcsendes, nyugodt nyári éjszakákon akár 2 km-röl is hallani lehet. A tavi békához hasonlóan szívesen …

Élőhelye: mindenféle kisebb és nagyobb állóvíz, különösen a vízinövényekkel dúsan benőttek. Ahol nagyobb tavibéka állományok vannak, ott a kecskebékák (a konkurencia miatt?) a kisebb vizeket lakják. Életmódja: messzemenőkig egyezik a kis tavibékáéval. A kecskebéka életének nagy részét a vízben vagy a víz közelében tölti. Erős felindulásában a kecskebékahím nagy ívben, …

A kecskebékáknál felfedeztek fejlődési rendellenességeket, amelyek miatt már környezeti mérgezés hatására is gyanakodtak, onnan adódnak, hogy a növekvő embrió sejtosztódása során a kromoszómák egyenlőtlenül oszlanak meg. Így a test felépítéséhez szükséges bizonyos információk hiányozhatnak, mondjuk a bal hátsó lábé, és az ebihalnak csak három lába nő. Efféle hiányosságok bármely testrészen …

Ez a jelenség, de főként az a tény, hogy egyfelől a tavi békával, másfelől a kis tavibékával szinte minden ismertetőjegy tekintetében átfedések mutatkoznak, már régen felvetették a gyanút, hogy nem három önálló fajról van szó. A zöld békák számos európai állományát igen nehéz pontosan meghatározni. A kis tavibéka önállóságát sokáig …

A legkisebb zöld béka faj, orra hegyes, teste karcsú. Egészében véve hasonló a tavi békához, de finomabb alkatú, világosabb és hátsó lába láthatóan rövidebb. Testhossza 4-5 cm, csak kivételesen nagyobb. A 9 cm-es példányok igen ritkának mondhatók. A fajra jellemző a nagy, kemény és éles peremű belső sarokgumó, amely az …

Nagysága kb. a tavi béka és a kis tavibéka között áll, de meglehetősen változó. A kifejlett kecskebéka átlagos testhossza úgy 10 cm. A nagyobb nőstények 12 cm-esre is megnőnek, de a nemek közti különbség eléggé elmosódott. A hátoldal színezete és mintázata változó; általában véve azonban erősen emlékeztet a kis tavibékáéra. …

Görög barna béka Jegyei: kifejezetten zömök béka, orra tompa, teste lelapított, hasa világos. Hossza kevéssel 7 cm fölött is lehet. Két válla között jellegzetes, fordított V alakú jegy. Szürke torkát középen világos csík vágja ketté. Úszóhártyái csaknem elérik az ujjak hegyét, előrehajlított hátsó lábán a sarokgumó éppen túlér az orr …

Franciaországtól Németország középső részein át keleten a Fekete-tengerig és délen az Égei – tengerig megtalálható. valamint szinte egész Olaszországban és Szicíliában is. Európán kívül előfordul Irán északnyugati térségéig. Ezen az óriási területen belül sincsenek földrajzilag elkülöníthető alfajai. Élőhelye: a lombos erdők és különösen a galériaerdők. a hozzájuk csatlakozó nedves rétek …

Elég nagy, de karcsú testű béka, hátsó lábai feltűnően hosszúak. Az óvatosan a test mellett előrefektetett hátsó lábsarokgumója jól láthatóan (kb. 2-3 mm-rel vagy többel) túlér az orr csúcsán. A kifejlett erdei békák az orruk hegyétől a kloákáig mérve 6-7 cm hosszúak. A nagyobb nőstények 9 cm-t is elérhetnek, a …