Tag Archives: béke

Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt, amelynek Németországgal batáros területén, a Szudéta-vidéken több mint hárommillió német élt. 1937 májusától, amikor Neville Chamberlain átvette az angol miniszterelnöki Qsztséget, a brit kormány az ún. „megbékéltetési politikát” követte, amely a német igények kielégítése révén vélte megőrizni a békét. A csehszlovák kérdés rendezésére 1938 szeptemberében …

1935 új fejleménye volt a német-olasz szövetség kibontakozása is. Olaszország 1933-34-ben még elsősorban Németországtól tartott. Mussolini nem nézte jó szemmel Hitler terveit Ausztria bekebelezésére, nem kívánt közös határt Németországgal. Úgy vélte, hogy Angliának és Franciaországnak szüksége van Olaszországra, ezért nem emelnek kifogást, ha megkezdi gyarmati céljai megvalósítását. Olaszország ez időben …

1933. október 29-én José Antonio (az egykori diktátor, Primo de Rivera fia) létrehozta a Spanyol Falange (FE) politikai szervezetét… 1933 decemberében programszerűen meghirdették a Falange Alapelveit. Ezek szerint Spanyolország „nem terület, nem is férfiak és nőktömege”, hanem „oszthatatlan sorsközösség”, amelynek világjelentőségű küldetést kell betöltenie. Az őt alkotó egyének, osztályok és …

A Szovjetunió és a kommunista mozgalom is reagált a fasiszta veszélyre. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa 1935-ben megállapította: jelenleg nem az a kommunista pártok feladata, hogy megdöntsék a kapitalizmust, hanem az, hogy megállítsák a fasizmus előretörését. E célból össze kell fogniuk minden antifasiszta erővel, elsősorban a szociáldemokrata pártokkal és valamennyi …

Támadás a Demokrácia ellen Az 1930-as évek második felében Franciaországban és Spanyolországban fasiszta, jobboldali konzervatív és monarchista erők támadást indítottak a demokratikus köztársaság ellen. A hatalomátvételi kísérletekkel szemben – a német tragédia tanulságain okulva – széleskörű szövetség jött létre szociáldemokraták, kommunisták, polgári demokraták, liberálisok és más politikai erők között. Az …

Nemzetiségi kérdés A kelet-közép-európai országok nemcsak gazdasági, hanem politikai gondokkal is küzdöttek. Nemzeti államoknak hirdették magukat, de ez nem felelt meg a valóságnak. Tetemes arányban éltek bennük nemzetiségek, amelyek autónom fejlődését erőszakosan korlátozták. Nem voltak egyenjogúak az államalkotó nemzetek, nemzetrészek sem. Ez sok súlyos belső konfliktushoz, később több állam felbomlásához …

Protekcionizmus A korábbi területi-gazdasági egységek felbomlása és a különböző fejlettségi területek összekapcsolása új határok között – gyökeresen megváltoztatta a gazdasági élet feltételeit a térségben. A volt Monarchia területén hét önálló vámterület alakult. Minden ország igyekezett saját gazdaságát oly módon oltalmazni, hogy a nemzeti piacok védelmére behozatali és kiviteli tilalmak rendszerét …

Csehszlovákia demokratikus köztársaság volt, vezető személyiségei A polgári Tomás Masaryk elnök és Eduard Benes külügyminiszter. Masarykot 1935-ben bekövetkezett -halála után Benes követte az államfői tisztségben. Csehszlovákia A csehszlovák állam külpolitikai biztonsága a francia szövetségre és a kisantantra épült. 1920-21 folyamán ugyanis Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia létrehozták a közkeletűen …

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Szerbiának, a Monarchia délszlávok lakta területeinek (Krajna, Szlovénia, Horvátország és Szlavónia, Dalmácia), Magyarország déli, vegyes lakosságú vidékeinek (a Bácska és a Bánát egy része), valamint Montenegrónak és Macedóniának az egyesülésével jött létre. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1929-ben vette fel a Jugoszlávia nevet. Az új állam közéletét kezdettől fogva …

A nagy háború után a nagyhatalmi érdekek, valamint a kelet-közép-európai népek nemzeti törekvései és lehetőségei átrajzolták a térség térképét. A hatalmas birodalmak helyén, a Németország és a Szovjetunió közötti régióban független államok alakultak. Új és átalakult országok Megvalósult a lengyelek régi álma: a nagyhatalmak között felosztott ország ismét egyesült. Lengyelország …