A filmsorozat Laura Ingalls Wilder regénysorozata alapján készült, eredeti címe: ’Little house on the prairie’, a magyarul megjelent könyv címe pedig ’A mi kis farmunk’. A sorozat a tizenkilencedik században, Észak-Amerikában játszódik. Egy érzelemdús, értékközpontú családi sorozatról van szó. A főhős, egyben mesélő: Laura, egy hihetetlenül bájos, jószívű, érdeklődő és …
Érdekel a cikk folytatása? »Javíthatnak-e közérzetünkön az agyról szerzett új ismeretek?
Az agy működésével kapcsolatos újabb kutatások az önfejlesztő eljárások között előkelő helyet biztosítanak a testmozgásnak. A testgyakorlás megnyugtató hatású, ugyanakkor jót tesz a szívnek, a tüdőnek és az izmoknak. A „futómámor” néven ismert jelenség föltehetően azért következik be, mert a megerőltető testmozgás endorfinok fokozott termelésére készteti az agyat. (Az endorfinok …
Érdekel a cikk folytatása? »Mikor van a legtöbb agysejtünk?
Idegsejtjeink száma életünk során világra jöttünkkor a legnagyobb – több mint 100 milliárd -, de már abban a pillanatban csökkenni kezd. Egyéb szerveinkben az elhasználódott vagy elpusztult sejtek folyamatosan újakra cserélődnek, az idegsejtek azonban nem pótlódnak. Ez elég ijesztően hangzik, de csak ha nem gondolunk bele abba, hogy milyen mérhetetlenül …
Érdekel a cikk folytatása? »Mi az a szürkeállomány?
Az agy felszínét, kérgét milliárdnyi idegsejt alkotta szürke szövetállomány borítja. Ez az a „szürkeállomány”, amellyel a köznyelv az intelligenciát fejezi ki, jóllehet a több szürkeállomány, nem szükségszerűen jelent magasabb szinten álló intelligenciát. A szürkeállomány alatt (és mindenütt az idegrendszerben) fehérállománynak nevezett szövet található. A fehéres szín az e területeken levő …
Érdekel a cikk folytatása? »Hogyan kezdődik az agy kialakulása?
Az agy fejlődése, miként egész testünké, egyetlen sejttel, a megtermékenyített petesejttel (zigótával) kezdődik. Bár ez a sejt olyan apró, hogy puszta szemmel szinte nem is látható, magában hordja az egész emberi szervezel kifejlődéséhez szükséges összes információt. A megtermékenyítés utáni 30. órában a zigóta kettéosztódik. Ezután mindkét utódsejt újra osztódik. A …
Érdekel a cikk folytatása? »Merre tart a pszichológia?
Az elmekutatás a jövőben valószínűleg három fő területen zajlik majd. Az első annak vizsgálata. hogy miként tanulunk; ezzel a kognitív pszichológia foglalkozik. A második az emberi viselkedés általános elveinek keresése – ez részben a szociológiával esik egybe. A harmadik kutatási terület az agy mikroszkopikus alkotórészeivel és a bennük lejátszódó folyamatokkal …
Érdekel a cikk folytatása? »A pszichológia tudománya
Tudomány-e a pszichológia? Más tudományágak művelői a pszichológiát gyakran „puha”, azaz komolytalan tudománynak minősítik. Sok élc vonja kétségbe a pszichológia tudomány voltát. Hans Eysenck brit pszichológusnak az a karikatúra a kedvence, amelyen egy laboratóriumi patkány így szól társához: „Ugyancsak jól kondicionáltam az emberemet: valahányszor lenyomom ezt a billentyűt, egy falat …
Érdekel a cikk folytatása? »Hogyan született a pszichológia?
„A pszichológia hosszú múltra tekinthet vissza, története azonban meglehetősen rövid” – állapította meg egy tudós. Való igaz, a pszichológiát csak mintegy száz éve nevezhetjük tudománynak, amióta Wilhelm Vundt Németországban felállította pszichológiai laboratóriumát. Az agy és a viselkedés iránti érdeklődés azonban legalább olyan régi keletű, mint az első írásos emlékek. A …
Érdekel a cikk folytatása? »Az érzelmek
Az érzelem nem más, mint egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz, és önmagunkhoz. Az érzelem az egyik leggyakrabban télt pszichés jelenség. Az emberek esetében rendkívüli gazdagságával találkozunk, mint az öröm, a bánat, a félelem, a harag, a szeretet, és a többi. Az érzelmek alapján minősítjük az információkat, a gondolatokat, de …
Érdekel a cikk folytatása? »Az empátia
Az empátia (azaz beleélés) azt jelenti, hogy az utánzás során automatikusan átvesszük a társ mozgását, de ezzel együtt átvesszük érzelmi és aktivációs állapotát is. Ez képessé tesz arra, hogy „együtt érezzünk” egy másik emberrel, „beleéljük” magunkat az Ő helyzetébe. Ennek a beleélésnek a során meg tud érezni és érteni a …
Érdekel a cikk folytatása? »