Tag Archives: etetés

A legeltetett területek folyamatos tisztántartásához tartozik a cserjék, bokrok kivágása, a vadvizek elvezetése, az árkok megtisztítása, a kövek és egyé idegen tárgyak (ócskavas, drót, akkumulátor stb.), a legelő állatok egészségét vagy testi épségét veszélyeztető hulladékok eltávolítása. A legelőterület felszereléséhez tartozik a porozóberendezés, a karám, a sózó (nyalósó, száraz nyalókeverék részére), …

A legelőre való kihajtás előtt az állatokat és a legelő területét állatorvossal meg kell vizsgáltatni. Az állatorvos javaslatát figyelembe véve a megelőző intézkedéseket a következők szerint csoportosítjuk: a) Az állatokat kihajtás előtt célszerű parazitás fertőzöttségre megvizsgálni (bélsárvizsgálat, bőrvizsgálat) és fertőzöttség esetén a kihajtás előtt legalább 14 nappal hatékony gyógyszerrel kezelni, …

Új kutakat közút mentén létesíteni, folyó- és állóvizeket házi haszonállatok úsztatására felhasználni nem szabad. Indokolt esetben a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) előzetes szakvéleménye alapján ettől eltérően is intézkedhet. Egészségügyi intézmények területéről eredő legelői árokból és vízfolyásból állatok nem itathatók, …

A legeltetett területen termett fű a legolcsóbb takarmány, a legeltetés pedig a leggazdaságosabb takarmányozási mód. A legelőn a kedvező élettani hatások mellett is különböző egészségi károsodások érhetik állatainkat. A káros hatások közül felsorolunk néhányat: helytelen használat, az ápolás hiánya, a gyomnövények és a mérgező növények elszaporodása, a járványvédelmi berendezések hiányossága, …

A savanyú füvekben jelen levő sok kovasav-anhidrid azokat érdessé teszi, így gyakori a száj, a nyelőcső, a gyomor és a bélcsatorna nyálkahártyájának sérülése, gyulladása. Az utóbbi miatt pl. étvágy- és hozamcsökkenés jelentkezik. A kondícióromlás elősegíti a parazitás fertőzés kiterjedését, ami főként a vizenyős legelőkön fordul elő. A vizenyős legelőkön gyakori …

A helyes gyeptársulásban 50-70%-ban I. és II. rendű pázsitfűféléket, 30-50%-ban pillangós virágú növényeket találunk. A pázsitfüvek energiatartalma igen jelentős, virágzás előtt a fehérjetartalmuk is elég nagy: könnyen oldható cukrokat tartalmaznak, amelyek a bendőben könnyen fermentálható energiaforrást jelentenek. A pillangósvirágúak nagy fehérjetartalmúak, karotinban, kalciumban, magnéziumban és egyéb biológiailag aktív vegyületekben (flavonoidok, …

A takarmány és a takarmányozás a termelés egyik legkiterjedtebb környezeti tényezője. A folyamatosan változó mezőgazdasági termelés még szorosabbá, egymástól még függőbbé teszik a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ember táplálkozásának kapcsolatát. A földművelés, a növénytermesztés, a betakarítás, a tárolás, a takarmánykészítés változó módszerei függvényében alakulnak a takarmány fizikai, kémiai és …

Meleg időszakban az izzadni képes állatfajok fokozott verejtékezéssel reagálnak, növekszik a légzésszám, az állatok keveset mozognak, egymástól távolabb, elnyúlt testtartással pihennek. Az izzadásra nem képes állatok testfelületüket nyállal (nyúl) vagy dagonyázással (sertés) nedvesítik. A magassághoz való alkalmazkodás lényegében a vörösvértestek megszaporodásában (policitémia) mutat jellegzetességet. Az ilyen környezetben élő állatok hemoglobinja …

Egy-egy fajon, fajtán belül generációkon át érvényesülhetnek olyan hatások, amelyek hatására a szervezetben végleges, állandósuló szerkezeti és működésbeli változások jönnek létre. Ezek a kialakult biológiai tulajdonságok teszik lehetővé, hogy az adaptáció, a tartós alkalmazkodás révén az állatok életben maradjanak, szaporodjanak és termeljenek. E folyamat során az állatok beilleszkedése sikerül ugyan …

A szervi hajlamosság alapján ismeretes a lovak vastagbél-csavarodása, a remesebél felfüggesztésének anatómiai sajátossága pedig helyzetváltozást okozhat. Tüdőbeli hegek környékén, gyulladás következményeként, a terület csökkent ellenálló képessége miatt könnyen fejlődik ki ismételt gyulladásos folyamat. Az egyedi hajlamosság részben öröklött, részben pedig a méhen belüli és/vagy kívüli élet során szerzett tulajdonságok függvénye, …