Az angol és a francia politikusok 1939 késő tavaszától megpróbálták életre kelteni a München óta tetszhalálba dermedt kollektív biztonsági rendszert. Áprilisban megkezdődött a párbeszéd London, Párizs és Moszkva között. A tárgyalásokat azonban beárnyékolták az 1917 óta eltelt évek során kialakult ideológiai ellentétek és az ezeket elmélyítő, újabb keletű eseményekből származó …
Érdekel a cikk folytatása? »Erőszakmentes engedetlenség
Az Arab országok Az arab területekre vonatkozóan meghatározó jelentőségű volt az 1920.áprilisi San Remo-i konferencia, amelyen Anglia és Franciaország gyarmati igazgatási jogkört kapott az ún. „A” kategóriájú mandátumterületeken (brit mandátumterületek: Palesztina, Transzjordánia, Irak, a francia mandátum a vetélkedés mai Szíria és Libanon területére terjedt ki). Egyiptomban, mint az Európához „legközelebb” …
Érdekel a cikk folytatása? »A békekötés szempontjai
A Békecélok Az antanthatalmak a háború alatt jelentős ígéreteket tettek szövetségeseiknek. Amikor tehát a békekonferencia megnyílt, a területi kérdések rendezésének a körvonalai már nagyjából kirajzolódtak. Ez persze nem zárta ki a további vitákat, hiszen etnikailag kevert területeken kellett meghúzni az új határokat, ami önmagában is nehéz feladat volt. Ezt csak …
Érdekel a cikk folytatása? »A Balkán Európa „Puskaporos Hordója”
A századelőn a Balkánon olyan fejlemények következtek be, amelyek szembeállították egymással Ausztria-Magyarországot és Oroszországot. 1903-ban Szerbiában sorsdöntő fordulat történt. Egy tiszti csoport meggyilkolta a Habsburg-orientációt követő Obrenovics királyi házaspárt; az oroszbarát Karagyorgyevics dinasztia került a trónra. Az új uralkodócsalád célja az volt, hogy a saját jogara alatt egyesítse előbb az …
Érdekel a cikk folytatása? »A nagyhatalmi ellentétek
A XIX. század végén és a XX. század elején továbbra is Anglia a világ bankárja, első számú kereskedője, a legnagyobb tengerentúli gyarmatbirodalommal és ennek védelmezésére a legnagyobb hadiflottával rendelkezett. Az ipari termelésben azonban elveszítette a vezető helyét. Anglia attól tartott, hogy ennek következtében politikai hatalmi szerepe is veszélybe kerülhet, ezért …
Érdekel a cikk folytatása? »Franciaország építészeti csodái
A 654-ben alapított jumiégesi Bencés kolostor egészen Szent Philibert-ig (617-684) vezethető vissza. Az újabb építésű templomot 1067-ben avatták fel, az alkalomra az angol király, Hódító Vilmos is elment. 1790-ben az építményt kőfejtőként használták, a kórust pedig felrobbantották. Napjainkban a templom az egyik leglenyűgözőbb román kori rom.Az 1170-ban újonnan épített lisieuxi …
Érdekel a cikk folytatása? »A Francia és a Dalmát paduc
Francia paduc Chondrostoma toxostoma Jegyei: orra rövid, tömpe. Szája kicsi, gyengén alsó állású, alsó ajka félkörösen ívelt, keskeny, szarunemű. Pikkelyei közepesen nagyok, 50-57 az oldalvonal mentén. Hátúszója 11, farok alatti úszója 11-12 sugárral. Garatfogai egysorosak, 6-6. Színezete: háta sötét, a zöldestől a feketésig; oldalai világosabbak ezüstszínűek a fejétől a farokúszó …
Érdekel a cikk folytatása? »A francia fegyverletétel
1940. június 5-én megkezdődött a német csapatok újabb, dél-délkeleti támadása. A mintegy kétszeres erőfölényben lévő német hadseregcsoportok napok alatt áttörték a frontot, átkeltek a Marne folyón, majd a Maginot-vonal mögé kerültek, elvágva az Elszász-Lotharingiában lévő francia erőket. A francia kormány elhagyta Párizst. A fővárosba, amelyet nyílt, vagyis katonai erővel nem …
Érdekel a cikk folytatása? »Quisling-kormány Norvégiában
VII. Haakon és kormánya nem volt hajlandó engedelmeskedni. A gyenge norvég haderő, élve a tenger felé zegzugos, hegyekkel, folyókkal, tavakkal átszelt ország természetadta lehetőségeivel, elszánt ellenállást tanúsított. Norvégiában a harcok az időközben az ország középső és északi részein partra szállt angol és francia csapatok részvételével június elejéig tartottak. Az uralkodó …
Érdekel a cikk folytatása? »Szovjet terjeszkedés a Baltikumban
1939 szeptember végén – október elején Észtország, Lettország és Litvánia kormányai a határaikon felsorakozott szovjet csapatok nyomására kénytelenek voltak olyan szerződéseket kötni a Szovjetunióval, amely lehetővé tette a szovjet csapatok bevonulását országaikba. A hódítás következő lépésére 1940 augusztusában került sor, amikor a balti államokat a Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet vezetés …
Érdekel a cikk folytatása? »