A földgáz a világ energiaszükségletének több mint a 20 százalékát teszi ki. A kialakulásához messzire kell vissza menni az időben. Hosszú korszakokkal ezelőtt keletkezett rothadó növényi és állati maradványok, például a planktonok bomlási termékeként. Ezek a szerves anyagok hosszú időszakok alatt a föld felső rétegeiben lerakódott üledékek nyomásának és az …
Érdekel a cikk folytatása? »A megújuló energiaforrások közül az egyik a geotermikus energia, amely a Föld belső hőjéből származó energia. A római időkben a termálvizet többek között gyógyításra, valamint fűtésre használták. A hévizek gyógyító hatását a mai kor embere is ismeri és eredménnyel alkalmazza. A geotermikus energia kitermeléséről és hasznosításáról már a XX. század …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az első, Naphoz hasonló csillagok körül talált exobolygók meglehetősen szokatlannak tűntek: nagy tömegű gázóriások, rövid keringési idővel, vagyis nagyon közel a csillagukhoz, esetleg erősen elnyúlt. ellipszis alakú pályákon. A felfedezés meglepte a csillagászokat, mert az addigi elméleteik szerint a bolygókat létrehozó porkorongokból a Naprendszerhez hasonló rendszereknek kellene létrejönniük, vagyis a …
Érdekel a cikk folytatása? »
A Szung dinasztia uralkodása idején, 1054 nyarán a kínai csillagászok feljegyezték, hogy a mai Bika csillagképben egy csillag hírtelen olyan fényes lett, mint a telihold. Vörös-fehér „vendégcsillagként” írták le, és két éven keresztül tudták megfigyelni, mire lassan elhalványodott. Feljegyzéseik szerint több mint három hétig még a nappali égen is látható …
Érdekel a cikk folytatása? »
A csillagok fejlődésének végállomásaként különböző égitestek jöhetnek létre, amelyek a Tejútrendszer legfurcsább objektumai közé tartoznak. A csillag sorsát a tömegük szabja meg, a kisebb tömegű csillagok fehér törpévé, a nagyobbak fekete lyukká válnak, amelyekből még a fény sem tud kiszabadulni. A középutat a neutroncsillagok jelentik, ezek közé tartoznak a sebesen …
Érdekel a cikk folytatása? »
A Homokóra-köd meglepő és jellegzetes alakja láttán a csillagászok sokat vitáztak a kialakulásáról. Az egyik elképzelés szerint az öregedő, közepes tömegű csillag elkezdett vörös óriássá felfújódni, miközben a kiszabaduló gáz és por a csillag egyenlítőjét körülvevő övben gyűlt össze. Amikor a kidobott gáz mennyisége tovább nőtt, az öv összeszorította a …
Érdekel a cikk folytatása? »
A Csiga-köd a Naphoz legközelebbi planetáris köd, tényleges távolságát azonban nem ismerjük, mert különböző becslések 85 és 650 fényév közötti eredményeket adnak. Azért nevezik Csiga ködnek, mert a Földről nézve a csillag ledobott, külső gázrétegei olyannak látszanak, mintha egy spirált a hossztengelye mentén néznénk. Az ismert planetáris ködök közül az …
Érdekel a cikk folytatása? »
A V838 Monocerotis, amelyet 2002 január 6-án egy amatőr csillagász fedezett fel, az égbolt egyik legérdekesebb csillaga. Pontos természetét még nem teljesen rétjük, de a csillagászok úgy vélik, hogy a közelmúltban mutatott viselkedése szerint éppen elfejlődött a fősorozatról, és elindult a vörös óriás állapot felé. Jól lehet, ez az átalakulás …
Érdekel a cikk folytatása? »
A planetáris ködök a csillagok által ledobott, forró, világító burkok. Az objektumokat William Herschel 1785-ben nevezte el planetáris ködöknek, mert a 18. századi távcsövekben kicsiny, a bolygókra emlékeztető korongoknak látszottak. A világegyetem legmeghökkentőbb látványt nyújtó objektumai között szép számmal találunk planetáris ködöket, amelyekben a mágneses tér és a kettőscsillagok pálya …
Érdekel a cikk folytatása? »
A kis tömegű, sok milliárd évvel ezelőtt keletkezett fősorozati csillagok éppúgy öreg csillagoknak tekinthetők, mint azok a nagy tömegű csillagok, amelyek rövidesen szupernóvaként fel fognak robbanni, jóllehet még egymillió évet sem éltek. Nagyszerű látványt nyújtanak a haldokló öreg csillagok. Amikor egy csillag magjában elfogy a hidrogén, akkor a hidrogén égése …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin