Kezdőlap / Tag Archives: gőtefajok

Tag Archives: gőtefajok

Tarajos gőte

Magyarországon a korábbi törzsalak, a közönséges tarajos gőte (T. cristatus) a leggyakoribb, de a Dunántúl déli részén a T. dobrogicus is él, a nyugati határszélen pedig a T. carnifexelőfordulása is gyanítható. Élőhelye: az alföldeket és a hegyeket egyaránt meghódította. 1000 m-ig rendszeresen, de ritkábban 2000m-ig is felhatol. Sokféle biotópban megél, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Tarajos gőte

Jegyei: nagy, általában elég robusztus gőte, durva szemölcsös bőrrel és erős végtagokkal, valamint hosszú, fekete-sárga gyűrűs ujjakkal. A farok kb. a testtel egyenlő hosszú, oldalról lapított, a nősténynél az alsó éle sárga vagy narancsszínű. A vízben élő állatok háta rendszerint sötétbarnás vagy feketés, általában feketén foltos; a szárazföldön élők ellenben …

Érdekel a cikk folytatása? »

Márványos gőte

Jegyei: nagy, robusztus gőte lapos, széles fejjel, erőteljes végtagokkal és érdes vagy enyhén szemölcsös bőrrel.Hátszínezete jellegzetes: halvány vagy élénkzöld (egyes állományoknál sötét olajzöld), sötétbarna vagy feketés márványozással. Hasa világos vagy sötétszürke, ritkábban fakó vöröses, fehér pettyekkel és sötét foltokkal. A szárazon gyakran élénkebben és kontrasztosabban színezett, mint amikor a vízben …

Érdekel a cikk folytatása? »

Barlangi vakgőte jegyei

Feltűnő fehéres vagy rózsaszínű, karcsú testű farkos kétéltű; feje hosszú, szemét bőr fedi. vérvörös kopoltyúbojtja és nyújtott, elöl lekerekített csúcsú orra van. Teste igen hosszú. angolnaszerű, farka viszonylag rövid, oldalról lapított, rajta széles szegélyek vannak. Végtagjai gyengén fejlettek, igen rövidek, az elülsőkön 3, a hátsókon 2 ujj látható. Teljes hossza …

Érdekel a cikk folytatása? »

Barlangi vakgőte

Az a széles körben elterjedt nézet, hogy a barlangi vakgőte a magasabb hőmérsékletet nem éli túl, ugyanúgy tévhit, mint az, hogy napfényben rövid időn belül elpusztul. A laboratóriumban tartott állatok károsodás nélkül bírják a fagypont körüli és a 30 °C-os hőmérsékletet is. Ha nappali világosra vagy akár a tűző napra …

Érdekel a cikk folytatása? »

Pettyes gőte szaporodása

Az áttetsző, sekély vízben nagyon jól megfigyelhetők, ugyanis a szaporodásra alkalmas helyeket meghökkentő számban lepik el. Ennek sokszor az az oka, hogy az illető állomány körzetén belül nincsen más megfelelő vizes élőhely. Egyetlen nőstény körül több hím is teheti a szépet anélkül, hogy egymással vetekednének. A párzásra kész hím többnyire …

Érdekel a cikk folytatása? »

Talpas gőte életmódja és szokásai

Életmódja: nappal kövek vagy farönkök alatt húzódik meg, és csak a sötétség beálltával élénkül meg. Kora tavasszal (március-áprilisban) különböző vizekbe költözik, csendes patakokba, tócsákba, kavicsbányatavakba és dúsan benőtt tavacskákba. Esők után maradt rövid életű pocsolyákkal és enyhén sós vízzel is beéri. A megfelelő élőhelyeken sokszor együtt él alpesi és pettyes …

Érdekel a cikk folytatása? »

Talpas gőte jegyei és tápláléka

Jegyei: kicsiny, karcsú gőte, feje nyújtott, orra lekerekített. farka oldalról lapított. Fejoldalán sötét csík húzódik a szemen át. Háta sárgás, olajzöld vagy halványbarna; többnyire sötéten foltozott vagy márványozott. Torka enyhén áttetsző, rózsaszínű, harántredő vonul át rajta. Hasa fehéres, középen szalmasárga. A nászruhás hím fejmintázata sötétbarna, a tarkóján induló él megszakítás …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Pettyes gőte tápláléka

A szárazon válogatás nélkül falja az apró rovarokat, pókokat, ászkákat és kisebb férgeket. A vízben kedvenc eledelét rovarlárvák, férgek és apró rákok jelentik. Kora tavasszal a gyepi béka petéi képezhetik fő táplálékát (ahol ez gyakori). A gőték ügyesen ki tudják szedni a petét burkából, így egész petecsomókat falhatnak fel. Egyéb: …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Pettyes gőte élőhelye

Pettyes gőte Élőhelye: főként az alföldek lakója, de a domb- és hegyvidékeken is széltében megtalálható. Csak ritkán fordul elő 1000 m felett (pl. a Balkánon), de Karintiában 2250 m magasan is megél. Élőhelyigényét tekintve igen alkalmazkodó-képesnek mutatkozik. A lombos erdők, parkok és rétek mellett a magas fekvésű, sziklákkal tarkított, nyáron …

Érdekel a cikk folytatása? »