Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt, amelynek Németországgal batáros területén, a Szudéta-vidéken több mint hárommillió német élt. 1937 májusától, amikor Neville Chamberlain átvette az angol miniszterelnöki Qsztséget, a brit kormány az ún. „megbékéltetési politikát” követte, amely a német igények kielégítése révén vélte megőrizni a békét. A csehszlovák kérdés rendezésére 1938 szeptemberében …
Érdekel a cikk folytatása? »Erőszakmentes engedetlenség
Az Arab országok Az arab területekre vonatkozóan meghatározó jelentőségű volt az 1920.áprilisi San Remo-i konferencia, amelyen Anglia és Franciaország gyarmati igazgatási jogkört kapott az ún. „A” kategóriájú mandátumterületeken (brit mandátumterületek: Palesztina, Transzjordánia, Irak, a francia mandátum a vetélkedés mai Szíria és Libanon területére terjedt ki). Egyiptomban, mint az Európához „legközelebb” …
Érdekel a cikk folytatása? »Spanyol fasizmus
1933. október 29-én José Antonio (az egykori diktátor, Primo de Rivera fia) létrehozta a Spanyol Falange (FE) politikai szervezetét… 1933 decemberében programszerűen meghirdették a Falange Alapelveit. Ezek szerint Spanyolország „nem terület, nem is férfiak és nőktömege”, hanem „oszthatatlan sorsközösség”, amelynek világjelentőségű küldetést kell betöltenie. Az őt alkotó egyének, osztályok és …
Érdekel a cikk folytatása? »A náci párton belüli „rendteremtés”
A párton belüli kispolgári ellenzék szétzúzása szorosabbra fűzte a pártvezetés, a monopoltőke és a hadsereg, a Reichswehr szövetségét. 1934 augusztusában, Hindenburg halála után, Hitler saját kezében egyesítette az államfői, a kancellári és a pártvezéri hatalmat. 1938 után ő volt a hadsereg főparancsnoka is. Ezzel a fasiszta diktatúra teljessé vált. „Ami …
Érdekel a cikk folytatása? »A jogállam felszámolása
1933. február 28-ára virradó éjjel több tízezer embert tartóztattak le, és még aznap rendeletben korlátozták a polgári szabadságjogokat. Így a Reichstag-választások a terror légkörében zajlottak le, de a nácik ennek ellenére sem szerezték meg a szavazatok abszolút többségét (a két munkáspártra még mindig 30% szavazott). A kormány ezért érvénytelenítette a …
Érdekel a cikk folytatása? »Hitler politikai tevékenységei
Hitler politikai tevékenységének döntő fontosságú újítása volt, hogy átvette és saját céljai szolgálatába állította a korszerű tömegszervezés technikáját. Jól ismerte a nagyszabású felvonulások, a fáklyás menetek, a rádióbeszédek jelentőségét. Személyiségének különleges hatása volt. Képes volt arra, hogy olyan világképet rajzoljon az emberek számára, ami boldogulásukat ígérte. Hitler a nemzetiszocializmust egyfajta …
Érdekel a cikk folytatása? »Adolf Hitler
Nagy akaratereje és még nagyobb önbizalma volt. Hitler ugyan nem volt klinikai értelemben elmebeteg, de túlfűtött, a gyűlölettől uralt érzelemvilága, mindenen átgázoló monomániás hatalomvágya következtében pszichopata, torz lelki alkatú személyiség volt. Hitler világszemléletének központi gondolata a végletes szociáldarwinizmus. Több ízben kifejtette, hogy az emberiség történelmét az örök harc, az állandó …
Érdekel a cikk folytatása? »A fasizmus uralomra jutása Németországban
Az NSDAP létrejötte és programja A gazdasági világválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, ún. középpártok befogadása és tekintélye csökkent; némileg veszített vonzerejéből a munkásmozgalom. A szélsőjobboldal ugyanekkor teret nyert: a jobboldal konzervatív irányzatai rovására rendkívüli …
Érdekel a cikk folytatása? »A Náci párt útja a hatalomig
A politikai válság arra késztette a weimari demokráciával szemben már Hamburgi Front annak megszületése óta ellenséges konzervatív köröket, hogy a demokratikus formákat félredobva, új kormányzati módszereket alkalmazzanak. Ehhez a náci pártban reméltek megfelelő tömegbázissal rendelkező szövetségest találni. A nácik agresszív külpolitikai programja egybevágott a finánctőke és a vezérkar érdekeivel. Ezért …
Érdekel a cikk folytatása? »Pszichiátriai betegek eutanáziája a háború alatt
Az eutanázia minden korban és államban a jogi szabályozás problémás kérdése volt. Az államok nagy részében illegális az eutanázia aktív formája. Ennek oka és gyökerei a hitleri Németországban keresendőek, valamint abban, milyen eutanáziagyakorlat alakult ki a második világháború idején. A Hitler nevéhez köthető eutanázia program nem a halálba segítést állította …
Érdekel a cikk folytatása? »