Tag Archives: hüllő

A közönséges kaméleont más néven európai kaméleont a hüllők osztályába sorolhatjuk. leginkább Afrikában, Spanyolországban terjedt el. A kaméleon törzse kb. 30 cm továbbá a farka is kb. 30 centiméter. Nyelve eléri a 30 centimétert, nagyon ragadós tud lenni. A kaméleon képes egymástól külön – külön mozgatni a szemeit, ennek köszönhetően …

A szivárványos boa átlagos mérete 130-160 centiméter. A nagyobb példányok elérhetik a két métert is de ez igen ritka. Éjszakai állatok, viszonylag nyugodt természetűek, ehhez azonban folyamatos kézhez szoktatást igényelnek, ha hosszabb ideig nem foglalkozunk velük vadabbá válhatnak, ilyenkor már nehezebb őket újra kézhez szoktatni. Nevüket a kültakarón elhelyezkedő, prizmaként …

Állandó vizekben a kifejlett példányok gyakran egész évben vízi életet élnek. Mivel egyes élőhelyeiken nyáron minden vízfelület és a felső talajrétegek is kiszáradnak, és ekkor a bordás gőték is eltűnnek, gyanítható, hogy ilyenkor nagyobb csapatokban nyirkos földi üregekbe húzódnak hosszabb kényszerpihenőre. Ilyen rejtekhelyet sajnos még nem sikerült találni. Az esők …

Életmódja: az alpesi szalamandrák főként éjjel tevékenykednek. Esős időben azonban, vagy tavasszal, amikor úrrá lesz rajtuk a párzási izgalom, gyakran egész nap nyüzsögnek, sőt olykor nagy számban látni őket. A nász csúcsán a hím partnere alá mászik, és mellső lábával erősen átkarolja annak elülső végtagját. Egy darabig így cipeli párját …

Jegyei: közepes nagyságú, karcsú szalamandra, kidülledő szemekkel és jól látható fültőmirigyekkel; bőre sima, farka hengeres, vékony, nagyjából olyan hosszú, mint a teste. Hátoldala többnyire világos vagy sötétbarnás, apró sárga foltokkal. Oldala szintén sárgás, lábai és farka részben halvány rózsásak, hasa enyhén vörhenyes, világos jegyekkel. A hímek faroktövén feltűnő, előreirányuló, puha …

Jegyei: egyszínű, csillogó fekete szalamandra, oldalán egy sor szemölccsel, amelyeket jellegzetes harántirányú barázdák választanak el egymástól. Bőre egyébként sima, fején jól látható, kiálló fültőmirigyek (parotid mirigyek) vannak. Végtagjai viszonylag erősek, a mellsőkön négy, a hátulsókon öt ujj van. Lassú mozgású állat, teste járás közben enyhén kígyózik, és kissé fölemelkedik a …

Legtöbbször éjjel rakják le a lárvákat, egy-egy erősebb nőstény akár hetvenet is. Azok röviddel ezelőtt, vagy a kloákán való áthaladáskor (ami igen gyors lehet) bújnak ki a peteburokból. A lárvák fejükkel vagy farkukkal előre, de nemritkán összetekeredve születnek. Mivel a nőstény a szülés pillanatában hátsó lábait általában kissé felemeli, ekkor …

Csak lassanként, szaglásuk és a másik állat reakciói segítségével ismerik fel, hogy hím-e vagy nőstény. A hím párzáskor a nőstény teste alá mászik, majd gyorsan előrecsúszik, míg orra eléri annak torkát. Ekkor partnerét szorosan átöleli, erős karjait hátulról annak elülső végtagjaira kulcsolja. Mivel a nőstény eleinte igyekszik őt elhárítani, mozgásuk …

A farkos kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb képviselői. Egyfajta átmenetet jelentenek a vízi és a szárazföldi életmód között. Mozgásuk lassú, a talajon még mindig „kígyózva”, hullámzó testtel haladnak. Hosszúkás, henger alakú vagy oldalról kissé lapított testüket kicsiny, viszonylag gyenge lábak hordozzák. A törzs hosszú farokban végződik, amely e csoportot egyértelműen …

Sokak rémálmainak főszereplője ez a két métert is maghaladó állat. Csúszós, hosszú és a mintája sem túl barátságos. Ennek köszönhetően kevesekről mondható el, hogy a kedvenc állatai közé tartozik. Szörnyű kinézete mellett sok régi mende-monda is gondoskodik róla, hogy félelmet ébresszen a kígyó az emberekben. Persze ezeknek néha van alapja, …