Kezdőlap / Tag Archives: ipar (page 2)

Tag Archives: ipar

A Magyar társadalom a két világháború között

A Magyar uralkodó osztályok A tényleges gazdasági és politikai hatalmat az arisztokrácia és a nagytőkések gyakorolták. Az arisztokrácia a konszolidáció után gazdasági hatalma és történelmi tradíciói folytán a politikában fontos szerepet játszott. Többségében mélyen konzervatív volt. Fontos pozíciókat szerzett az ipari és a banktőke világában is. A nagybirtokos arisztokrácia érdekképviseleti …

Érdekel a cikk folytatása? »

Modernizálódás az életviszonyok terén

A foglalkozási és települési arányok változásán túlmenően érzékelhetően megváltoztak az életviszonyok is. Eltolódott a házasodási életkor és növekedett a házasság előtt felnőtt korban eltöltött évek száma. Ez a férfiak-nők viszonyának és kötelezettségeinek átértékelését vonta maga után. Bár jogszabályok még nem rögzítették, előrehaladt a nők emancipációja. Létrejöttek a csak nőkre orientált …

Érdekel a cikk folytatása? »

Ipari fejlődés

A bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumínium kohászat megindulása és gyors felfutása, valamint a villamosenergia termelés négyszeresre növekedése 1921 és 1938 között jelenős, eredmény volt. Ebben az időben épült a tatabányai, a bánhidai és az ajkai erőmű. Az 1930as évek elejére befejeződött a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Gazdasági fejlődés az évtized második felében

Az évtized közepétől Európában mérsékelt konjunktúra bontakozott ki. Magyarországon ez mindössze három évre, az 1926-29 közötti időre korlátozódott. A termelés 1927-re végre elérte a háború előtti szintet, és 1929-ben kissé meg is haladta azt. Buenos Airesben kihajózzák a Ganz motorkocsikat, amelyek az Andokban közlekedtek (1939) A mezőgazdaság lényegében az egész …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ipari forradalom alakulása

A repülőgép a háború idején fejlődött tricikliszerű repülő alkalmatosságból erős, gyors légi járművé. A polgári alkalmazásban az első rendszeres légijáratok 1919-ben Berlin és Weimar, illetve Párizs és London között postai küldeményeket szállítottak. 1925-26-tól különült el a katonai és a polgári rendeltetésű gépek gyártása. Ezután indult meg a személyszállítás. Az utasok …

Érdekel a cikk folytatása? »

A második ipari forradalom eredményei

Az 1920-30-as években technológiailag és üzletileg beértek az előző korszak találmányai, a rádió, a gépkocsi, a repülőgép stb. Most került sor tömeges és gyakorlati alkalmazásukra, a háborús tapasztalatok alapján tökéletesített formában. Az új ágazatok magasabb technikai színvonalat jelentettek, termékeiket kevesebb nyersanyagból és energiával, viszont több szakképzett élőmunkával gyártották. Az egy …

Érdekel a cikk folytatása? »

Mellhártya-daganat

A mellhártya vékony, sima, nedves lemezrendszer. A kettős falú zsák egyik lemeze, a fali mellhártya a mellkas belső felszínét, másik lemeze, a zsigeri mellhártya a tüdőt borítja. A két lemez gyakorlatilag egymáson fekszik, a lemezek között úgynevezett virtuális rés van, melyet folyadék tölt ki. A folyadék biztosítja a mellhártyalemezek egymáson …

Érdekel a cikk folytatása? »

A városiasodás kezdetei

A városiasodás az 1780-as éveket követően vált számottevővé és az ipari forradalom hatására történt meg. Míg az ezt megelőző években a népesség csupán 20%-a élt városokban, a 18-19. századra már ez az arány kiegyenlítődött 50-50%-ra, mely igen jelentős változásnak tekinthető. A falvakból való beáramlás a városokba azzal magyarázható, hogy a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ipari forradalom kezdete

Az ipari forradalom a 18. század egyik legmeghatározóbb eseménye, mely hatalmas népességi és gazdasági fejlődéssel járt. A forradalom Nagy-Britanniában vette kezdetét, mely nem sokkal előtte született meg (1707) Anglia, Skócia és Írország uniójából. A fejlődés a mezőgazdaságból indult ki. A 18. században számos fejlődés érte a mezőgazdaságot: a hagyományos háromnyomásos …

Érdekel a cikk folytatása? »