Kezdőlap / Tag Archives: kanyaró

Tag Archives: kanyaró

A járványtan (epidemiológia)

A járványfolyamat törvényszerűségeivel, a betegségek és járványok keletkezésével, terjedésével és megszűnésével foglalkozó tudomány. Kutatja azokat az okokat, amelyek betegségek keletkezéséhez vezetnek és vizsgálja mindazokat a körülményeket, amelyek azok terjedését, fennmaradását elősegítik, illetve befolyásolják. Feladata az is, hogy e törvényszerűségek feltárása alapján eljárásokat dolgozzon ki az egyes fertőző betegségek megfékezésére, megelőzésére, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A közegészségtan és a járványügy

A közegészségtan különböző ágai sok fertőző betegség vonatkozásában elválaszthatatlanok a járványügyi munkától. Ezekről a társadalmi tényezők járványfolyamatra gyakorolt hatásának ismertetésekor lesz bővebben szó. A járványtani munkában az orvostudomány különböző ágazatain kívül egyéb tudományágaknak is fontos szerep jut. Ezek között igen jelentős a statisztika. Statisztikai módszerekkel tanulmányozzák a fertőző megbetegedések és …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fertőző betegségek

A részletes járványtan egyenként foglalkozik a fertőző betegségekkel. Feladata, hogy minden egyes betegség járványfolyamatát tanulmányozza, tisztázza az erre ható tényezőket, s ezek alapján állapítsa meg a megelőzés és a védekezés módjait. A fertőző betegségek járványtani vizsgálatában különböző módszerek használatosak. Ezek közül a következőket említjük meg: a) A leíró (deskriptív) epidemiológia …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az immuitás fontossága

A szerzett immunitás lehet természetes és mesterséges. 1. Szerzett természetes immunitás keletkezik egyes fertőző betegségek kiállása után. Az így létrejött immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében lényegesen eltér egymástól, pl. a kanyaró kiállása úgyszólván az egész életre védetté teszi a szervezetet, míg az influenza utáni immunitás csak rövid ideig tart. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fogékonyság – immunitás

A járványfolyamat akkor marad fenn, ha a fertőzőforrásból a külvilágba került kórokozó valamilyen terjedési módon fogékony emberi szervezetbe jut. Az ember fogékonysága a különböző fertőző betegségekkel szemben eltérő. Vannak betegségek, amelyekre a fogékonyság általános (pL kanyaró, influenza stb.). Más betegségekben viszont akkor sem betegszik meg mindenki, ha a fertőzés összes …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kanyaró

A kanyaró az egyik leggyakoribb kiütéses vírusfertőzéses gyerekbetegség. Pontosan 14 napos lappangási időszaka van, és igen ragályos. A kanyaró első jelei általában hasonlítanak a megfázás tüneteihez, s mellettük mind magasabbra szökik a láz, majd apró, fehér pontok jelennek meg a szájban, az arc belső oldalán (Koplik-féle foltok). A gyerek szeme …

Érdekel a cikk folytatása? »

A fertőzés terjedési módjai

A járványfolyamat fennmaradásának feltétele, hogy a kórokozó elhagyja a fertőzött szervezetet (a fertőzőforrást), s abból közvetlenül, vagy a külső környezetén át valamilyen alkalmas tényező közvetítésével más élő szervezetbe jusson. A fertőzött szervezetet a kórokozók általában ugyanazon az úton hagyják el, mint amelyiken bejutottak. Ennek megfelelően a kórokozók a légutak váladékaival, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A fertőző betegség jelentésének útja

– Kórházi elkülönítés. A fertőző betegeket vidéken az Országos Mentőszolgálat, Budapesten a KÖJÁL betegszállító gépkocsijain szállítják kórházba. Különleges esetekben betegszállító repülőgépet vesznek igénybe. Közforgalmú járművön nem szabad fertőző beteget szállítani. A szállítás befejezése után a szállító járművet azonnal fertőtlenítik. Feltétlenül kórházban kell elkülöníteni azokat a betegeket, akik olyan betegségben szenvednek, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Önkéntes jelentkezés alapján végezhető védőoltások

Az egészségügyi miniszter engedélyt adhat az eddig felsoroltakon kívül – önkéntes jelentkezés alapján – egyéb védőoltásokra is, ilyenek pl. az influenza elleni és a kullancs encephalitis elleni védőoltások. A védőoltások végrehajtása. A védőoltásokat a KÖJÁL-ok (Közegészségügyi-Járványügyi Állomás) szervezik és irányítják. Az oltásokat elsősorban az anya- és csecsemővédő tanácsadások, gyermekvédelmi intézmények …

Érdekel a cikk folytatása? »

Egészségre nevelés

Igen nagy az egészségügyi intézményekben uralkodó higiénés viszonyok járványügyi jelentősége. A kórházak, rendelőintézetek és az orvosi rendelők higiénés állapota azért fontos különösképpen, mert azokban a higiénés hibák okozta fertőzések beteg embereket veszélyeztetnek, akiknek az ellenálló képessége egyéb betegségük miatt már csökkent. A zsúfoltság elkerülése, a gondos betegápolás, a korszerű higiénés …

Érdekel a cikk folytatása? »