Tag Archives: kutya

Nyeléskor a falat először a garatba kerül, majd innen a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut. A táplálék és a levegő útja a garatban keresztezi egymást. Megakadályozandó a félrenyelést a gégefedő minden nyeléskor lezárja a légcső bejáratát. A falatot a nyelőcső izomzatának hullámzó mozgása továbbítja a gyomorba, itt kezdődik a tápanyagok …

A kutya által elfogyasztott táplálék növényekből és állati fehérjékből áll. A tápanyagok az emésztés során építőelemeikre esnek szét, ilyen formában már képesek a bélfalon át felszívódni, és be tudnak kapcsolódni a szervezet anyagcsere-folyamataiba. Kivételt képeznek a vitaminok és az ásványi anyagok, melyek az emésztés és a felszívódás során megőrzik eredeti …

A valódi vérzékenység (hemofília) egy vagy több véralvadási faktor örökletes hiányára vezethető vissza. Laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani, hogy a véralvadáshoz nélkülözhetetlen molekulák közül melyiket nem termeli a szervezet. A vérzékenység kezelésére használt embergyógyászati készítmények kutyák kezelésére is alkalmasak. A leukózis a vérképző szervek daganatos elfajulása. Legtöbb esetben vérrákkal és nyirokcsomórákkal …

Ha a véralvadás bonyolult folyamata zavart szenved, kis sérülések következtében is nagy mennyiségű vért veszíthet a szervezet, sőt legrosszabb esetben el is vérezhet a kutya. A vérlemezkék elégtelen termelődése mellett, mérgezések, máj-, vesekárosodások, sokk és égési sérülések okozhatnak véralvadási zavarokat. Az emberekéhez hasonló vérzékenység, jóllehet ritkán, de kutyáknál is előfordul. …

Kis számban az immunrendszernek is szüksége van szabad gyökökre a betegségeket okozó baktériumok elpusztításához. Másrészt viszont ezek a szabad gyökök instabil molekulák, és úgy próbálják meg visszanyerni egyensúlyukat, hogy reakcióba lépnek a környező testszövettel, következésképp kárt is tesznek benne. Mindezt azért teszik, mert van egy szabad, vagy más néven lekötetlen …

A vérképző szervek betegségei többnyire lassan és fokozatosan fejlődnek ki, valamint a kezdetleges elváltozások szinte fel sem tűnnek. Érsérülésekkel járó heveny vérzések vagy sokk esetén viszont kifejezett tüneteket láthatunk. Sápadt nyálkahártyák, gyengeség, fáradékonyság, szapora légzés, duzzadt máj, lép- és nyirokcsomók, valamint a pulzus rendellenes megváltozása vérbetegségre utal. A szívre is …

A véráramlás szabályozása, az erek szűkülése illetve a tágulása, az erek falában elhelyezkedő izmokhoz térő idegrostokon keresztül történik. Az agyban található idegközpont a nervus vagus (tágító hatás) és a nervus sympathicus (szűkítő hatás) közvetítésével szabályozza az átáramló vér mennyiségét. A tápanyagok a kapillárisok falán átszivárgó vérfolyadékkal jutnak el egészen a …

A kutyáknál is különböző vércsoportokat ismerünk, a vérátömlesztések szempontjából azonban – ellentétben az emberrel – nincs különösebb jelentőségük. A vérerek felépítése, attól függően, hogy milyen feladatot látnak el a vérkeringésben, különböző lehet. Az artériák rugalmassága és az erek egyre kisebb átmérőjének hatására (kapillárisok), a szívből szabályos időközökben kilökött vér folyamatos, …

A fehérvérsejtek legfontosabb feladata, hogy bekebelezzék és semlegesítsék a szervezetbe hatoló idegen anyagokat és a szervezetben keletkező bomlástermékeket. Az idegen anyagok bekebelezését fagocitózisnak nevezzük. Amőboid mozgásuknak köszönhetően a vérből a szövetekbe tudnak vándorolni. A felvett szétesési termékeket, idegen testeket és baktériumokat saját enzimjeik segítségével emésztik meg. Az erre képes fehérvérsejteket …

A nyári hőség nagy veszélyt jelenthet négylábú kedvenceinknek is. A forró napokon a gépjárműbe zárt, vagy a tűző napon kikötött kutyák könnyen hőgutát kaphatnak. A kutyák normális, átlagos testhőmérséklete kb. 38.6 C, +/- 0.5 C. Ha a hőmérő 39.2 C felett van, akkor már hőemelkedésről, vagy lázról beszélhetünk. A láznak …