Tag Archives: magyar

A Kerepesi út és a Belső körút sarkán hatalmas új épület emelkedik. Körülötte még itt vannak még a mészgödrök, a homokbuckák, a gyors és lázas építkezés nyomai… Még egyenetlen, félig rakott az út, amely a kocsifelhajtóhoz vezet, de bentről ünnepi fény ragyog hívogatóan. Az épület körül hullámzik a néptömeg. Mindenki …

Rendező: Goda Krisztina Forgatókönyvíró: Goda Krisztina, Divinyi Réka Producer: Kálomista Gábor, Mécs Mónika, Mesterházy Ernő Executive producer: Sánta György Jelmez: Flesch Andrea Látvány: Hujber Balázs, Szabolcs János, Végvári Zsófia Díszlet: Einhorn Zsuzsa Operatőr: Babos Tamás, Gulyás Buda Vágó: Kovács Zoltán Zene: Madarász Gábor Szereplők: Nagy Ervin (Farkas Gábor) Hámori Gabriella …

Német bucó Zingel streber Jegyei: teste karcsú, orsó alakú. Henger alakú faroknyele feltűnően karcsú, keskeny, hosszabb, mint a második hátúszó tövénél mért távolság. A kopoltyúfedők hátulsó szegélyén erős tüske, az elő-kopoltyúfedők hátulsó szegélye fogazott. Apró fésűs pikkelyek, 70-81 egy hosszanti sorban. Két hátúszója távol van egymástól, az első 8-9 tüskés …

A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek a hadbalépés után is megőrizték legalitásukat, ami egyedülálló jelenség volt Európának ebben a régiójában. Az adott törvényes lehetőségek között a legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott, támogatta az antifasiszta függetlenségi mozgalmat, és képviselte a munkásság gazdasági érdekeit. Az SZDP politikájának célja volt, hogy lehetőség szerint …

1940. június 5-én megkezdődött a német csapatok újabb, dél-délkeleti támadása. A mintegy kétszeres erőfölényben lévő német hadseregcsoportok napok alatt áttörték a frontot, átkeltek a Marne folyón, majd a Maginot-vonal mögé kerültek, elvágva az Elszász-Lotharingiában lévő francia erőket. A francia kormány elhagyta Párizst. A fővárosba, amelyet nyílt, vagyis katonai erővel nem …

VII. Haakon és kormánya nem volt hajlandó engedelmeskedni. A gyenge norvég haderő, élve a tenger felé zegzugos, hegyekkel, folyókkal, tavakkal átszelt ország természetadta lehetőségeivel, elszánt ellenállást tanúsított. Norvégiában a harcok az időközben az ország középső és északi részein partra szállt angol és francia csapatok részvételével június elejéig tartottak. Az uralkodó …

1939 szeptember végén – október elején Észtország, Lettország és Litvánia kormányai a határaikon felsorakozott szovjet csapatok nyomására kénytelenek voltak olyan szerződéseket kötni a Szovjetunióval, amely lehetővé tette a szovjet csapatok bevonulását országaikba. A hódítás következő lépésére 1940 augusztusában került sor, amikor a balti államokat a Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet vezetés …

Az egyházak jelenléte a társadalom egész életét éppúgy áthatotta, mint az egyes emberét. Minden magyar állampolgár automatikusan valamelyik felekezet tagjának számított. A csecsemőt szülei vallása alapján anyakönyvezték és minden hivatalos iraton kötelezően szerepelt a„vallás” rovat. Az iskolákban kötelező volt a hitoktatás. A vallási megoszlás katolikus többséget mutatott 64%-kal. A reformátusok …

A két világháború közötti évtized az irodalom nagy korszaka volt. Ekkor emelkedett új magaslatokra a Nyugat c. folyóirat nagy nemzedéke, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Nagy Lajos és Karinthy Frigyes költészete és prózája. Az 1920-as évek végétől új generáció jelent meg: József Attila, Németh László, Illyés Gyula, …

Oktatásügy A rendszer oktatási politikája két alappilléren nyugodott: az értelmiségi elit magas fokú képzésén és a lakosság elemi iskolázottságának emelésén. Ezt a programot Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter indította el. Az 1920-as évek elején jelentős összegeket fordítottak az új államhatárokon kívül került egyetemek hazatelepítésére. A kolozsvári egyetem Szegedre, a …