Tag Archives: önismeret

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és ezek tartalma szétszakíthatatlan egységben állnak egymással. Az érintkezés formája mintegy predeterminálja azoknak a beszédbeli és egyéb eszközöknek a jellegét, amelyek révén a gondolatok cseréje megvalósul. A kifejezésformákra óriási hatást gyakorol az érintkezésben levők társadalmi helyzete, …

Az érintkezés lényege szerint mélyen társadalmi folyamat, s ugyanakkor mindig sajátosan személyes jellegű minden embernek saját érintkezési stílusa avagy modora van. Értékorientációjuktól függően az emberek szelektívé viszonyulnak az információhoz: bizonyos dolgokat megjegyeznek és előnyben részesítenek, másokat figyelmen kívül hagynak, egyes emberekkel szívesen érintkeznek, míg másokat elkerülnek. Az emberek között jelentős …

A lélektani elemzés alapvető egységét hosszú időn keresztül az elszigetelt személyiség alkotta. A társadalmi összefüggéseket feltételezték ugyan, de nem tették konkrét és elvi vizsgálat tárgyává. Ma viszont egyre szükségesebb, hogy megbízható ismereteket nyerjünk az emberek érintkezésbeli kölcsönhatásának pszichológiájáról, társadalmi Pszichológiai kapcsolatairól. A szellemi érintkezés gondolatok, érzések, akarati impulzusok kölcsönös cseréjének …

A produktív képzelőerőnek megvannak a maga törvényei, amelyek különböznek a gondolkodás szokásos logikájának törvényeitől. Nem a logikai szükségszerűség elve kapcsolja itt össze egymással a gondolatokat, hanem a hasonlóság, szukcesszivitás, ellentétesség szerinti asszociáció kötetlenebb princípiuma. Az alkotó képzelet teszi lehetővé, hogy a szem számára alig vagy egyáltalán nem felfogható részletek, egyedi …

Az alkotás kezdeti szakaszaiban a tudatalatti, az intuíció van túlsúlyban, végső stádiumaiban viszont a tudatosult, logikus gondolkodás. Az alkotó jellegű gondolati munkát többek között az ellentmondások megoldása jellemzi: az új létrehozása elkerülhetetlenül a régi tagadásához kapcsolódik. Az alkotás folyamata egymást törvényszerűen követő operációk láncolata: a feladat felállítása, a végeredmény előrelátása, …

Az alkotásban számos társadalmi, valamint személyes tényező játszik szerepet, többek között a szóban forgó személyiség pszichikus tulajdonságai: jelleme, akaratereje, találékonysága, szenvedélye, tapasztalata, intellektusa, eszessége, fantáziája, intuíciója stb. Az alkotás fontos előfeltétele az új eszmék iránti fogékonyság, továbbá a problémák meglátásának és megfogalmazásának képessége, a magatartás és ítélkezés függetlensége, és ezzel …

A tudat olyasvalami, ami állandóan előre irányul: ez idő alatt nem vezet „naplót” önmagáról. Kétségtelen, hogy valamely probléma megoldását keresve, a felfedezés folyamatában az emberi gondolat nemcsak egyenes, logikai utakon halad előre, a tudat ellenőrzése alatt, hanem gyakran merít analógiákat és asszociációkat az emlékezet legmélyéből. A szokásos gondolkodási tevékenység, a …

Megszámlálhatatlanul sok önvallomást idézhetünk kiváló gondolkodók, tudósok, írók és művészek részéről arra vonatkozólag, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a tudattalannak és az intuíciónak az alkotás folyamatában. A legeredetibb eszmék, felfedezések, elképzelések, művészi fantáziaképek, melyek az ihletett alkotói folyamat kulminációs pontjait jelentik, mind valahonnan a léIek mélyéről merültek fel hirtelen, vagy annak …

Az ember nyilván megszűnne óvakodni attól a farkastól, amely minden találkozás alkalmával békés farkcsóválgatások közepette a lábaihoz feküdne. Másrészről, ha valakinek rossz híre van, még legártatlanabb cselekedetei is gyanút keltenek. Néha a beállítódás merev, rendkívül tartós, betegesen kényszerítő jelleget ölt – ezt nevezzük fixációnak. Lehet, hogy valaki leküzdhetetlenül fél az …

A tudattalan megnyilvánul az úgynevezett impulzív cselekvésekben is, melyek során az ember nem vet magában számot cselekedetei következményeivel. Az emberi tevékenység azon eredmények vonatkozásában tudatos, amelyek már megelőzőleg célként voltak adva a szándékban, az elhatározásban. Ám a cselekedeteknek egyáltalán nem minden következménye jelenti a szándék adekvát megvalósítását: általában az emberi …